A dagesztáni belügyminisztérium közlése szerint a nyomozás kezdetén a rendfenntartók 83 rendbontót vettek őrizetbe és több mint 50 házkutatást tartottak, melyek során okostelefonokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
Megjegyzendő, hogy egyes közösségi oldalakon, sőt bizonyos médiumokban is „rohamosztagosoknak” nevezték a rendbontókat a repülőtér „megrohamozása” miatt.
A Pravda szerint a rendőrök erre azt mondták: a randalírozók szégyent hoztak a klánjaikra, és nem érdemelték ki ezt a jelzőt. De az esélyük megvan rá, mert hamarosan egy olyan egységben találhatják magukat, amely az ukrán hadsereg legerősebb erődítményeit támadja. „Az idősebbek is azt kérik, hogy a büntetőkolónia helyett a frontra küldjék őket” – jegyezte meg az egyik nyilatkozó.
Ennek kapcsán érdemes felidézni Vlagyimir Putyin szavait, aki a lincseléskísérlet után szégyenletesnek nevezte a történteket, és azt mondta: „Aki valóban kiáll az igazságért és az igazságosságért (…) az most a fronton harcol.”
Továbbá Szergej Melikov dagesztáni vezető is kijelentette: a zavargások résztvevői „a szégyent a különleges katonai műveletben moshatják le magukról”.
Adódik a kérdés, hogy miért hangzik el annyiszor a szégyen szó? A dagesztáni egy tradicionalista és klánokba szerveződő társdalom. Andrej Guszij politolgógus szerint „a Kaukázusban az ilyen pogromokban való részvétel gyakran szégyennek számít. Ha tehát valakinek az a vágya, hogy jóvá tegye a bűneit, és helyreállítsa a hírnevét a közösség és Oroszország előtt”, akkor a börtön helyett a frontra megy.
