Csendes megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére

MH/MTI
2023. november 3. péntek. 22:34

Mint írják, a 21-es Parcella Emlékmű Alapítvány 1999 óta szervezi a csendes megemlékezéseket, amelyhez a NÖRI idén először csatlakozott.

A tájékoztatás szerint a Fiumei úti sírkert 21-es parcellája 1989 óta kiemelt emlékhelye az 1956-os forradalom és szabadságharcnak. 1989-ben a Politikai Foglyok Országos Szövetségének ’56-os kegyeleti bizottsága karolta fel a parcella ügyét, tagjai önkéntesek segítségével társadalmi összefogással rendbe tették az elvadult területet.

A parcellát 1989. október 22-én avatták az ’56-os hősi halottak és áldozatok emlékhelyévé, október 23-án pedig felavatták a mártírok emlékére állított kopjafát is. Ekkor 225 nyughely volt a parcellában, de a rendezés során számos jelképes névtáblát is elhelyeztek a valódi sírok között, így például az N. N. feliratú kőtáblákat, amelyekkel az ismeretlen áldozatokra emlékeznek.

A 21-es számú ’56-os parcellát 1990-ben hivatalos emlékhellyé nyilvánították, 1999-ben Orbán Viktor avatta fel a közadakozásból elkészült emlékművet, Gömbös László szobrászművész alkotását.

Mint írják, 1952 és 1956 között a mai Fiumei úti sírkertet lezárták, 1956 tavaszán pedig Nemzeti Panteonná nyilvánították. Kizárólag a politikai, kulturális élet nagyjai temetkezhetnek ide.

A 21-es parcella részben annak köszönheti a fennmaradását, hogy a Kádár-korszakban mindvégig azt feltételezték, hogy vannak ott olyan személyek, akiket át lehet helyezni a „Mártír sírkertbe”. Még a nyolcvanas években is volt áttemetés. Az 1956-os parcellát részben az akadémiai bizottság 1972-es kiállásának köszönhetően nem számolták fel. A bizottságnak kilenc történész és kilenc szobrász vagy építész tagja volt, köztük Antall József későbbi kormányfő.

1982-ben a kommunista vezetés tett még egy utolsó kísérletet, hogy a fennmaradt sírokat nyomtalanul eltüntesse: a hozzátartozókat a 25 éves porladási időre hivatkozással értesítették, hogy a síremlékeket felszámolják. Sokan ekkor elvitték szeretteik maradványait, a teljes felszámolásból azonban semmi nem lett, talán a hősi halottak emigrációban élő hozzátartozóinak tiltakozása miatt – áll a NÖRI pénteki közleményében.

Elolvasom a cikket