MH/MTI
2023. november 3. péntek. 12:04
A választások hivatalos eredményének megállapításához annak a mintegy hatszázezer különleges szavazatnak az összeszámlálására is szükség volt, amelybe beletartoztak például a tengerentúlon leadott voksok. Ez valamelyest módosította az először körvonalazódó erőviszonyokat. A Nemzeti Párt elveszített két mandátumot az október 14-i választás éjszakáján számítotthoz képest, így odalett az ACT-vel közös egymandátumos abszolút többsége is – közölte a bizottság.
A kormányalakításhoz egy pártnak vagy koalíciónak a parlament 123 mandátumából legalább 62-t meg kell szereznie. A Nemzeti Pártnak és az ACT-nek együttesen 59 mandátuma van a végleges adatok szerint, mert utóbbi is vesztett egyet.
Az Új-Zéland az Első pártnak nyolc mandátuma van. Vezetője, Winston Peters hozzászokott a királycsináló szerephez, mert már négyszer került ilyen helyzetbe. Korábban mindkét nagy pártnak, a Nemzeti Pártnak és a Munkáspártnak a kormányában is volt miniszter. Peters politikai pályafutását 1975-ben kezdte a Nemzeti Pártban, de akkor nem sikerült mandátumot szereznie, 1978-ban jutott be először a parlamentbe. Tizenöt év múlva, 1993-ban megalapította a bevándorlásellenes Új-Zéland az Első pártot, és a nyugdíjakkal kapcsolatos kérdésekre összpontosított, amivel kivívta az idős szavazók támogatását.
Hat éve, 2017-ben Peters a munkáspárti Jacinda Ardernt juttatta hatalomra a választásokat követő koalíciós tárgyalások eredményeképpen, egyébként a Munkáspártnak nem lett volna többsége a törvényhozásban.
A 2023-as végleges eredmények szerint a Nemzeti Párt a szavazatok 38 százalékát szerezte meg, míg a liberális Munkáspárt mintegy 27 százalékot. A Zöld Párt 12 százalékot kapott – közölte a bizottság.
Christopher Luxon, a Nemzeti Párt vezetője a választások óta tárgyalásokat folytat mind David Seymourral, az ACT vezetőjével, mind Petersszel.
A választási részvétel 78 százalékos volt, ami elmaradt a 2020-as 82 százaléktól és a 2017-es 80 százalékot megközelítő adattól.
