A rákos megbetegedések kialakulásában számos esetben megelőzhető tényezők is szerepet játszanak, sokszor nagyobb mértékben, mint a genetikai hajlam. Ehhez szolgál útmutatóval az Európai Rákellenes Kódex.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség és az Európai Bizottság által közösen kiadott, folyamatosan frissített dokumentum olyan egészségkárosító kockázati tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyek az életvitel megváltoztatásával kiküszöbölhetők. A kódex felhívja a figyelmet a szűrővizsgálatok és a védőoltások fontosságára is.
Az egyik legismertebb kockázati tényező a dohányzás, ami fokozottan növeli a daganatos betegségek kialakulásának esélyét. Nemcsak az aktív, de a passzív dohányzás is károsítja az egészséget, amiket már tanulmányok is bizonyítottak.
Nemzetközi felmérések szerint évente 8 millióan vesztik életüket dohányzás okozta betegségben, közülük 1 millióan passzív dohányzási ártalom miatt.
A dohányzás mellett kockázati tényező a nem megfelelő testsúly is. Az elhízás számos betegség, így bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázati tényezője is. Az elhízás ellenszere nem a fogyókúra, hanem az életmód-változtatás, ami megfelelő étrendet, mozgásprogramot és lelki egyensúlyt jelent.
Javasolt a kalória bevitelének 25-30 százalékkal való csökkentése az étkezés minőségi átalakítása mellett úgy, hogy lassú, fokozatos testsúlyredukciót érjünk el. A hirtelen leadott kilogrammokat sokszor követi ismételt, olykor a korábbiaknál is fokozottabb testsúlygyarapodás (ezt jojóeffektusnak is hívják).
Nem elhanyagolható az egészséges táplálkozás sem. Egyes kutatások szerint a vörös húsok és a feldolgozott (pl. sózott, füstölt, pácolt, tartósítószerrel kezelt) húskészítmények túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a vastagbél-, gyomor-, illetve emlőrák kialakulásával.
Nem csak a tartósítás, hanem a húsok „túlsütése” során is keletkezhetnek rákkeltő anyagok.
A cukorban, feldolgozott szénhidrát forrásokban gazdag táplálékokat is érdemes kerülni, mivel ezek fokozzák a cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázatát. Ezek az állapotok a petefészek-, emlő-, vastagbél-, méhtestrák rizikó tényezői. Rosthiányos táplálkozás esetén a tápcsatornában lassul a tranzit idő, így a méreganyagok tovább lehetnek kapcsolatban a bélhámsejtekkel, ami szintén fokozza a vastagbélrák kialakulásnak kockázatát. Tanulmányok szerint a sok telített zsírsavat és transzzsírsavat tartalmazó táplálékot is érdemes kerülni. A zsiradékokat, olajakat nem szabad túlhevíteni, többször felhasználni, mivel ez is az egészségre káros anyagok keletkezéséhez vezethet.
Általánosan ajánlható az egyszerű cukrok, például fehérlisztből készült péksütemények, csokoládé, cukorkák felvételének csökkentése. Mértékkel fogyasszon feldolgozott hústermékeket, vörös húsokat, magas zsírtartalmú és magas sótartalmú élelmiszereket.
Ajánlott a megfelelő minőségű és könnyen emészthető fehérjék – hal, tojás, túró, kefir, joghurt – fogyasztása, valamint az összetett szénhidrátban – teljeskiőrlésű pék árukban és tésztákban, zabpelyhekben, barnarizsben – és élelmi rostban gazdag étrend. Az alacsony szénhidráttartalmú zöldségek és gyümölcsök akár minden étkezés részét képezhetik.
Egészséges testmozgással csökkenthető a rák kialakulásának kockázata. A testmozgás csökkenti a vastagbelet érintő rákbetegségek előfordulását, valamint nők esetében a mell és a méhnyálkahártya daganatos megbetegedéseinek esélyét. Segít a testsúlynövekedés megakadályozásában is, aminek további kockázatcsökkentő hatása van számos egyéb daganattípus, így a vese, a hasnyálmirigy, a nyelőcső, a prosztata és a húgyhólyag rákos megbetegedése tekintetében is.
A naponta legalább 30 percig végzett testmozgás pozitív hatást gyakorol a vérnyomásra és az anyagcserére, különösen a vércukorszintre, valamint az ahhoz kapcsolódó hormonokra, a nemi hormonokra és az immunrendszer működésére is.
Az alkoholfogyasztás növeli a rákbetegség – főként a száj, a garat, a gége, a máj, a vastag- és végbél, valamint az emlő rosszindulatú daganatai – kialakulásának kockázatát, mivel a mértéktelen alkoholfogyasztás során acetaldehid, egy rákkeltő vegyület keletkezik.
A rövid hullámhosszú UV-B és a hosszú hullámhosszú UV-A sugárzás károsítja a bőrt, ami hosszú távon bőrdaganatokat okozhat. Ezért ajánlott a túlzott napozás és a szolárium használatának kerülése. Tanácsos a helyes napozási szokások kialakítása: mivel a napsugarak 60 százaléka 11–15 óra között éri el a földfelszínt, ebben az időszakban mellőzendő a napozás.
A nyári időszakban fokozott fényvédelem – magas faktorú fényvédő készítmény használata, megfelelő védőruházat és kalap viselése – javasolt. Különös gondot kell fordítani a gyermekek bőrének védelmére, ugyanis a gyermekkorban elszenvedett fénykárosodás felnőttkorban a bőr megbetegedését okozhatja.
Sok ezer olyan mesterségesen előállított vagy természetes anyag van jelen az ember környezetében, amely rákot okozhat. Ezek közül például az azbeszt, a benzol, a gépkocsik kipufogógáza, az égési folyamtok során keletkező úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-vegyületek), az arzén és vegyületei, valamint a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok számos rákbetegség – többek között a tüdő, a mellhártya, a bőr és a vérképző szervek daganatainak – előidézői lehetnek. Tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok a dioxinok, amelyek vulkánok és erdőtüzek, ipari tevékenység, illetve hulladékégetés során keletkező színtelen, szagtalan, zsírban oldódó vegyi anyagok.
Számos olyan munkahely ismert, ahol magasabb a rákkeltő anyagoknak való kitettség. A munkahelyi egészségügyi és biztonsági előírások betartásával ugyanakkor megelőzhetők a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések. A mindennapok során tudatos vásárlással sokat tehet egészségének megőrzéséért.
Fontos beszélni a sugárzással szembeni védekezésről is. A radon a természetben előforduló radioaktív gáz, amely akár az otthonokban is sugárterhelést okozhat. Különösen olyan területeken magas a koncentrációja, ahol több természetes urán található a talajban és a kőzetekben, de előfordulhat építőanyagokban is. A radonnak való kitettség növeli a tüdőrák kockázatát. Ezért amennyiben az otthona olyan térségben helyezkedik el, ahol fokozott a radonterhelés kockázata, érdemes megméretni a radon szintjén az otthonában.
A természetes források többsége, vagyis a kozmikus sugarak és az ételben jelen lévő alacsony szintű természetes radioaktivitás általában nem ér el magas szintet. A betegségek vagy sérülések diagnosztizálása során végzett röntgenfelvételek, illetve a daganatos megbetegedések kezelése során alkalmazott besugárzások a betegek javát szolgálják és biztonságosak, az ily módon létrejövő sugárterhelés minimális.
Minél tovább szoptat egy nő, annál védettebbé válik az emlőrákkal szemben. A hosszan tartó szoptatás orvosi tapasztalatok alapján olyan védelmi mechanizmust alakít ki a kismamákban, ami akár ötödével is csökkentheti az emlődaganat kialakulását.
A csecsemők számára pedig az anyatej a legjobb táplálék, aminek számos jótékony egészségügyi hatása van. Az anyatej összetétele ideális a gyermek testi és szellemi fejlődése szempontjából. Hat hónapos korig ajánlott a csecsemők kizárólag anyatejjel történő táplálása, ezt követően a szoptatás igény szerinti folytatása a kiegészítő táplálás mellett is.
Bizonyos gyógyszerek tartós szedése növelheti a daganatos megbetegedés kialakulásának kockázatát. Ilyen például a nők változókori tüneteinek enyhítése érdekében alkalmazott úgynevezett hormonpótló terápia.
Daganatos megbetegedéshez vezethetnek továbbá az immunrendszer működését gátló gyógyszerek, amelyeket szervátültetésre szoruló, illetve bizonyos vérképző szervi vagy immunológiai betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek kezelése során alkalmaznak.
Ezért az ilyen gyógyszerekkel történő kezelést csak a szükséges ideig, az egészségügyi kockázatok és előnyök személyre szabott mérlegelésével szakorvosi konzultáció mellett szabad alkalmazni.
A daganatos megbetegedések közel egyötödét vírus- és baktériumfertőzések okozzák. A humán papillomavírus rákkeltő törzsei felelősek közel az összes méhnyakrák-megbetegedésért, valamint gyakran a végbéltájék, a fej-nyak és a pénisz rosszindulatú daganataiért is.
Magyarországon a HPV elleni védőoltás térítésmentesen elérhető a 13 éves lányok és fiúk számára, 14 év felett térítés ellenében igényelhetik.
A szűrővizsgálatokkal sokat tehetünk magunkért. A szűrés a tünet- és panaszmentes személyek időnkénti vizsgálatát jelenti, amelyet abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét.
Hazánkban jelenleg a 45–65 éves nők 2 évenkénti mammográfiás emlőszűrése, a 25–65 éves nők 3 évenkénti méhnyakrákszűrése és az 50–70 év közötti nők és férfiak vastagbélszűrése valósul meg.
Emellett javasolt legalább évente egyszer fogászati és bőrgyógyászati ellenőrzés, valamint az 50 év feletti férfiak számára a prosztata egészségének rendszeres ellenőriztetése urológus szakorvossal.
