Jóváhagyta a csádi katonai missziót, valamint a magyar-ruandai légi közlekedési megállapodást hétfőn az Országgyűlés

MH/MTI
2023. november 6. hétfő. 17:41

Magyarország és Ruanda között nincs kétoldalú légiközlekedési egyezmény, amely a két ország közötti közvetlen légiközlekedést lehetővé tenné. Ruandai részről felmerült az igény, hogy európai légifuvarozókkal kötött kereskedelmi megállapodások útján közvetlenül is kínáljon ruandai légifuvarozó Budapestre járatokat, így biztosítható lenne Ruanda, valamint Közép- és Kelet-Európa jobb légi összeköttetése. Ennek megvalósításához a ruandai légifuvarozónak megfelelő
légiközlekedési jogokkal kell rendelkeznie, ami egy kétoldalú egyezmény útján biztosítható.

A légiközlekedési kapcsolatok egyezményes szabályozása mindkét fél érdeke. A megállapodás hozzájárul Magyarország afrikai irányú gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez és elősegítheti a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok elmélyülését.

A megállapodást Kigaliban, 2021. november 10-én írták alá.

Az Országgyűlés jóváhagyta a magyar katonai misszió indítását Csádba

Az Országgyűlés jóváhagyta, hogy katonai misszió induljon Csádba, ennek keretében 2024 tavaszától maximum 200 katona teljesítene szolgálatot az afrikai országban.

A képviselők 143 igen szavazattal – 30 nem ellenében és két tartózkodással -, kétharmados többséggel fogadták el az erről szóló javaslatot.

Az elfogadott határozat értelmében az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy Magyarország érdekelt a nemzetközi béke és biztonság előmozdítására tett erőfeszítésekben és a terrorizmus elleni küzdelemben, tekintettel az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentéséhez, a Száhel-övezet stabilitásának erősítéséhez, ezáltal a transzatlanti térség biztonságának növeléséhez fűződő érdekre, továbbá figyelemmel a csádi elnök meghívólevelére, hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy, legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense Csád területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében 2025. december 31-ig állomásozzon.

A határozat indoklása szerint a csádi szerepvállalással Magyarország a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez is. Az egyes afrikai államok romló biztonsági helyzete Európára, ezáltal Magyarországra is negatív hatással lehet a terrorizmus és a migráció révén. E fellépés illeszkedik azon törekvések körébe, amelyek arra irányulnak, hogy a biztonsági problémákat azok keletkezési helyén, a forrásországokban szükséges kezelni, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt.

Ismét meghosszabbíthatja a kormány a veszélyhelyzetet

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy az orosz-ukrán háború miatti, tavaly májusban kihirdetett veszélyhelyzetet ismét meghosszabbítsa 180 nappal, ezúttal 2024. május 23-ig.

A képviselők 131 igen, 52 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett, kétharmados többséggel fogadták el a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását.

A kormány még 2022 májusában hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatt, és annak meghosszabbítására a parlament már többször is felhatalmazást adott, legutóbb idén májusban.

Az igazságügyi miniszter által beterjesztett mostani törvénymódosítást azzal indokolták, hogy az elmúlt időszakban sem változtak „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei”.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára az előterjesztés vitájában azt mondta: a törvénymódosítással biztosítható a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Kitért arra is, hogy a kormány felhatalmazásának van időkorlátja, emellett a kabinetnek tájékoztatási kötelezettsége van a parlament felé.

Elolvasom a cikket