Észak-Szibéria két különböző régiójában fagyottan találták meg a két gyapjasbébit, amelyek a legteljesebb és legjobban megőrzött példányok, amelyeket valaha találtak
Lyuba és Khroma gyapjas mamutok voltak, amelyek több mint 40 ezer évvel ezelőtt éltek, mintegy háromezer mérföldre egymástól. Sajnos nem sokáig éltek ezen a világon; miután sarat lélegeztek be, Ljuba és Khroma mindössze egy, illetve két hónapos korukban fulladásos halált haltak. Halálukkal azonban lehetőséget adtak arra, hogy rengeteg információt gyüjtsünk a gyapjas mamutok fejlődéséről és életmódjáról.
Ljubáról Alekszej Tihonov, az Orosz Tudományos Akadémia Állattani Intézetének vezető kutatója a következőket mondta annak idején a Reutersnak: „Az ilyen egyedülálló bőrállapot megvédi az összes belső szervet a modern mikrobáktól és mikroorganizmusoktól. (…) A jövőbeni genetikai, molekuláris és mikrobiológiai tanulmányok szempontjából ez egyszerűen példátlan példány.”
A további molekuláris szintű kutatások előtt azonban a tudósok többet akartak megtudni az anatómiájáról. Ljubáról és Khromáról teljes test CT-vizsgálatot végeztek, az előbbiről egy ipari méretű szkennerre volt szükség a Ford vizsgálati létesítményében – ez a mamutok elemzése során világújdonságnak számít. Amellett, hogy kiderült a haláluk oka, a csontvázuk alapos képalkotása valószínűleg hasznos lesz a jövőbeli kutatások számára.
„Ez az első alkalom, hogy valaki képes volt összehasonlító vizsgálatot végezni két ismert korú mamutbaba csontvázának fejlődéséről” – mondta Daniel Fisher paleontológus, a kutatást ismertető tanulmány társszerzője egy nyilatkozatban.
„Ez lehetővé tette számunkra, hogy dokumentáljuk a mamut testének fejlődése során bekövetkező változásokat – mondta Fisher. – És mivel mindkettő lényegében teljes csontváz, úgy tekinthetünk rájuk, mint Rosetta-kövekre, amelyek segítenek értelmezni az összes olyan elszigetelt bébi mamutcsontot, amelyek más helyeken bukkannak fel.”
Mamut DNS-vizsgálat.
Az ősi példányokból DNS-t kinyerni köztudottan nehéz, még az olyan esetekben is, mint ez, ahol maguk a testek jól megőrzöttnek tűnnek; ennek oka, hogy a DNS idővel lebomlik. A tudósoknak azonban sikerült mitokondriális DNS-t kinyerniük a gyapjas mamut maradványaiból.
A mitokondriumok a „sejt erőművei”, amelyek a sejt működéséhez szükséges energiát termelik. Anyai úton öröklődnek, és saját DNS-sel – a mitogenommal – rendelkeznek, amely kevésbé hajlamos a lebomlásra, így hasznos eszköz egy ősi faj ősének nyomon követésében.
A ljubai gyapjas mamut mitogenomjának szekvenálása segített abban a tanulmányban, amely feltárta, hogyan terjedtek és diverzifikálódtak a mamutpopulációk az északi féltekén a pleisztocén során.
A Lyubához hasonló gyapjas mamutok mitogenomjait összehasonlítva a kolumbiai, a jeffersoni és a törpemamutokéval, a kutatók felfedezték, hogy Észak-Amerikában a keveredésnek legalább két különböző szakasza volt. Az egyik szakaszban a vándorló szibériai gyapjas mamutok párosodtak az amerikai mamutokkal, és így vezették be a gyapjas mamut fenotípusát a kontinensre.
Persze, ahol van DNS, ott vannak olyanok is, akik a Jurassic Parkot akarják teljes egészében megismételni. Amint arról korábban már beszéltünk, a gyapjas mamutok életre keltéséhez szükséges DNS kivonása nehéz lenne, de ez nem volt elég ahhoz, hogy az embereket elriassza.
Még 2021-ben a Colossal nevű startup, amelynek társalapítója az ismert genetikus George Church volt, 15 millió dolláros finanszírozást biztosított a gyapjas mamut visszahozására. Amikor Dr. Malcolm azt mondta, hogy „az élet megtalálja a módját”, nyilván elfelejtette megemlíteni, hogy a mód megtalálása mamutösszegű pénzzel jár.
Ez azonban nem a kipusztulás elleni küzdelem – a vállalat célja egy gyapjas mamut-ázsiai elefánt hibrid előállítása, tehát nem fogunk egyhamar egy pontos Lyuba vagy Khroma klónt kapni. A Colossal honlapja szerint a hibrid „úgy fog járni, mint egy gyapjas mamut, úgy fog kinézni, úgy fog szólni, mint egy gyapjas mamut, de ami a legfontosabb, képes lesz ugyanabban az ökoszisztémában élni, amelyet korábban a mamut kihalása miatt elhagyott”.
Bár egyesek megkérdőjelezik céljuk etikusságát, a vállalat úgy véli, hogy a sarkvidéki tundra mamuthibridekkel való újravadítása megállíthatja, sőt visszafordíthatja a klímaváltozás hatását a térségben. „Az emberiség még soha nem volt képes kihasználni ennek a technológiának az erejét az ökoszisztémák újjáépítésére, Földünk gyógyítására és jövőjének megőrzésére kihalt állatok újranépesítésén keresztül” – mondta Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója és társalapítója egy nyilatkozatban.
Csak az idő fogja megmutatni, hogy az ilyen vállalkozások sikeresek lesznek-e. Beth Shapiro paleogenetikus a New York Timesnak elmondta, hogy szerinte a mamutok újjáélesztése „messze van a jövőben”. Mindazonáltal az olyan jól megőrződött példányok felfedezésével, mint Lyuba és Khroma, minden eddiginél jobban megérthetjük mindenki kedvenc ősi – és ha az élet valóban utat talál, modern – óriásait.
