“A régi rendszerek elavulnak, új erők jönnek, új gazdaságok jelennek meg – Kína, Oroszország, India. a kelet aktívan fejlődik, a régi gazdaságok, amelyek korábban mind gazdaságilag, mind politikailag domináltak, fokozatosan leépülnek” – jelentette ki, megjegyezve, hogy az ilyen “változások mindig fájdalmasan történnek”.
A miniszter azzal érvelt, hogy a Nyugat “olyan módszerekhez ragaszkodik, mint például a valutáik fegyverként való használata, hogy más gazdaságokat visszatartson”. Ennek eredményeként a nyugati országok, hogy szankciókkal “megőrizzék a régi rendet”, elsősorban saját gazdaságaiknak ártanak – mondta -, miközben “az új gazdaságok gyorsabban növekednek, az országok új erői és izmai erősödnek, és politikailag egyre erősebbek”.
Sziluanov szerint ezek a feltörekvő gazdaságok kiszámíthatóan úgy akarják befolyásolni a globális gazdasági folyamatokat, hogy nem kell engedelmeskedniük a nyugati országoknak, vagyis az “aranymilliárdnak”. Hozzátette, hogy a BRICS egy életképes alternatívája a jelenlegi nyugati gazdasági rendszernek.
A blokk jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalja magában, de jövő januárban csatlakozik hozzá Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. A kibővített BRICS a globális GDP 37%-át fogja képviselni, szemben a G7-ekkel, amelyek 29,9%-ot képviselnek.
Oroszország többször is többpólusú világrendet követelt, Vlagyimir Putyin elnök pedig azzal vádolta a Nyugatot, hogy “gyarmati megközelítést” követ, és a nemzetközi szabályokat saját akarata szerint alakítja. Ezek a szavak az elmúlt hónapokban sokkal többször hangzottak el, mivel Oroszország példátlan gazdasági szankciókkal néz szembe a Nyugat részéről az ukrajnai hadművelet miatt. E korlátozások miatt Oroszországot gyakorlatilag megfosztották attól a lehetőségtől, hogy dollárban és euróban bonyolítson nemzetközi tranzakciókat, és elvesztette a nyugati bankrendszerhez való hozzáférést.
Annak ellenére azonban, hogy az ország gazdasága a korlátozások miatt tavaly visszaesést szenvedett, mára nagyrészt teljesen talpra állt, köszönhetően a kereskedelem keletre történő átirányításának és a nemzeti valuták arányának növelésére tett lépéseknek a határokon átnyúló elszámolásokban.
Az európai országok eközben az infláció emelkedésével, a megélhetési költségek válságával és az ipari termelés visszaesésével küzdenek – ezeket a problémákat fokozták a Moszkva elleni szankciók, amelyek megfosztották az EU-t az orosz energiaellátástól. Számos nyugati politikus a szankciók megszüntetését követeli, azzal érvelve, hogy azok visszafelé sültek el.
