Von der Leyen az európai uniós nagykövetek konferenciáján elmondta: az EU Izraellel, Egyiptommal és az ENSZ-szel együttműködve azon dolgozik, hogy minél több humanitárius segélyt szállító konvoj léphessen be az övezetbe.
Mint mondta, a segélyek jelenleg a rafahi határátkelőn keresztül érkeznek, mennyiségük azonban nem elegendő ahhoz, hogy kielégítse a szükségleteket. „Kiemelt feladatunk, hogy a partnerekkel együttműködve megerősítsük Rafah logisztikai kapacitását. Ezzel egyidejűleg kiegészítő útvonalakon dolgozunk. Egy Ciprusról induló tengeri folyosó, garantálná a segélyek folyamatos, szabályozott áramlását” – jelentette ki.
Von der Leyen felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak mind Izrael támogatása, mind a gázai civilek megsegítése egyenlően fontos. Elítélte, hogy a Hamász terrorszervezet a menekülttáborok és a polgári infrastruktúra alatt bunkereket épít, harcosokat rejteget és fegyvereket tárol, továbbá ártatlan palesztinokat és túszokat használ élő pajzsként. „Miközben tehát Izraelnek joga van harcolni a Hamász ellen, az is lényeges, hogy igyekezzen elkerülni a polgári áldozatokat, és hogy a lehető legcélzottabban lépjen fel” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint, „semmi sem igazolja azt a borzalmat” amelyet a Hamász október 7-én ártatlan férfiak, nők, gyermekek és csecsemők ellen elkövetett.
„A zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosságot követően erkölcsi kötelességünk, hogy teljes szolidaritásunkat fejezzük ki Izrael népével. Izraelnek joga van megvédeni magát a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban. Ez az alapvető kiindulópont, és továbbra is ez marad” – hangoztatta.
„Ez az egyik legnagyobb túszválság Európa történetében, és sok Európán kívüli ország számára is” – mondta a Gázába hurcolt és túszként fogva tartott mintegy 240 emberrel kapcsolatban. Hozzátette, hogy minden lehetséges módon támogatni kell a tagállamokat abban, hogy hazahozzák állampolgáraikat.
Arra is figyelmeztetett, hogy a konfliktus regionális kiterjedését minden lehetséges módon el kell kerülni. „Valós fenyegetésről van szó, de nem elkerülhetetlen az eszkaláció. Ehhez közös erőfeszítésekre és közös jövőképre lesz szükség az Egyesült Államok, az EU, az arab országok, az ENSZ és mások részéről” – fogalmazott a német politikus.
Von der Leyen hangsúlyozta: a régió tartós békéjéhez vissza kell adni a reményt a palesztinok és az izraeliek számára, és e folyamatban a kétállami megoldásra kell alapozni. Felhívta a figyelmet, hogy Gáza nem szolgálhat biztonságos menedékként a terroristák számára, a hosszú távú izraeli biztonsági jelenlét nem tartható fenn a térségben, és a palesztinokat nem szabad erőszakkal kitelepíteni otthonukból.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszédében azt javasolta: Izrael függessze fel a katonai műveletet a Gázai övezetben, annak érdekében, hogy a Vöröskereszt segíthessen kiszabadítani a Hamász által fogva tartott túszokat.
A főképviselő felhívta a figyelmet: Izrael „túlzott reakciója” a végén oda vezethet, hogy elveszíti a nemzetközi közösség támogatását.
„A konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. A Hamászt kivéreztethetik az övezetben, de ez nem oldja meg a problémát” – fogalmazott.
Borrell szerint a Hamász októberi támadása olyan fordulópont, amely évtizedekre meghatározza a Közel-Kelet jövőjét.
„A Közel-Keleten kibontakozó tragédia egy kollektív politikai és erkölcsi kudarc következménye, amelyért az izraeli és a palesztin nép nagy árat fizet. Ez a kudarc annak tulajdonítható, hogy igazából nem vagyunk hajlandók az izraeli-palesztin probléma megoldására” – mondta Josep Borrell beszédében.
