Az ágazatban működő vállalkozások lefedik a gazdaság teljes vertikumát a kutatás-fejlesztéstől a gyártáson át a kereskedelmi tevékenységig, az általuk képviselt hozzáadott érték pedig kimagasló – tette hozzá Nagy Márton A hazai gyógyszeripar jelene – versenyképességének jövője című rendezvényen, amelynek a miniszter volt a fővédnöke.
A miniszter szólt arról is, hogy: „A magyar orvosok és kutatók évszázadok óta viszik hazánk jó hírét szerte a világban, gondoljunk csak a legfrissebb sikertörténetre: a Nobel-díjas Karikó Katalinéra.”
Nagy Márton közölte, Magyarország erős gyógyszeripari vállalati háttérrel rendelkezik, ami a mostani zűrzavaros időkben óriási érték és az önellátás szempontjából is kiemelt szereppel bír.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszeripar helyzetét és fenntartható működését a koronavírus-járvány, a szomszédban dúló háború és az ezek következtében kialakult negatív gazdasági folyamatok is veszélyeztetik. Ezért a kormánynak a MAGYOSZ-szal közösen kell megoldásokat keresni a gyógyszeripar előtt álló kihívásokra.
Egyúttal jelezte, a járvány, az orosz–ukrán háború vagy az izraeli helyzet azt is bebizonyította, hogy csak azok a nemzetek, gazdaságok lehetnek sikeresek, amelyek hosszú távon képesek az önellátásra. Ezért úgy vélte, „a nemzeti szuverenitásra mint alapgondolatra építő magyar gazdaságpolitika nem légből kapott dolog”.
Az önellátásban arra kell törekedni, hogy az élelmiszerek mellett a magyarországi gyógyszereknél, gyógyászati eszközöknél is „legyen hazai termelés, legyen hazai tulajdon és az képes legyen lefedni a hazai szükségletet”. A vállalatok és az egyetemek közötti együttműködések, a magyarországi kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított források hozzájárulnak ennek eléréséhez.
A legnagyobb K+F ráfordító ágazatnak a gyógyszeripar számít, amely nagyságrendileg a 20 százalékát adja az országban a kutatás-fejlesztésre fordított összegeknek. Ezen felül nagy arányban foglalkoztat magasan képzett munkaerőt, a tavaly az ágazatban dolgozó több mint 30 ezer munkavállalóból majdnem minden második rendelkezett felsőfokú végzettséggel – ismertette Nagy Márton.
Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) államtitkára a még formálódó iparstratégiáról elmondta, hogy abban hat kiemelt ágazatot határoztak meg: jármű, egészség, élelmiszer, alapanyag és kreatív ipar, valamint az információ- és kommunikációtechnológia (ikt). A startégiában általános célként jelölték meg, hogy Magyarország 2030-ra kerüljön a technológia vezérelt európai ipar élvonalába. Ezen felül fontos még a lakosság biztonságát jelentő iparágakban az önellátás kiépítése, a fenntartható iparfejlesztés és ezzel együtt a zöldátállás.
A magyar gyógyszeripart tekintve fontos területként azonosították a munkaerőkínálat minőségi és mennyiségi fejlesztését, a K+F ösztönzését és a digitalizációt.
Az egészségipar előtt álló kihívások közül az államtitkár az adatvezérelt egészségügy kialakítását és a hazai gyártók versenyképességének növelését említette. Ez utóbbinál fontos olyan közbeszerzési rendszer kialakítása, amely egyszerre veszi figyelembe az uniós szabályokat és a patrióta szempontokat – jegyezte meg.
Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke elmondta, a GFM 2023 eleje óta széles körű konzultációra hívta a magyar ipar kiemelt ágazatainak képviselőit, így a MAGYOSZ-t is. A szövetség pedig örömmel fogadta, hogy a GFM a gyógyszeripar fejlesztését is célzó iparpolitikai stratégián dolgozik.
A MAGYOSZ elnöke a magyar gyógyszeripar kiemelkedő külgazdasági sikereiről közölte, hogy több mint 100 országban ismerik és alkalmazzák a magyar gyártású gyógyszereket.
A magyarországi gyógyszeripar képviseletére 1990-ben alakult a MAGYOSZ, amely jelenleg 29 tagvállalatot tömörítő civil szervezetként tevékenykedik. Ráadásul a szövetség 2020 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), így közvetve a kormány stratégiai partnere – ismertette Greskovits Dávid.
