A ZME Science cikke szerint annak ellenére, hogy olyan ismert személyek „dicsérték” a marihuána egyes hatásait, mint Steve Jobs vagy Lady Gaga, úgy tűnik: a kannabisztól nem leszünk kreatívabbak, csak azt hisszük magunkról, hogy azok vagyunk – derült ki nemrég egy kutatásból.
Hogyan hat a marihuána a munkavállalókra?
Az elmúlt években több állam és ország lazított a kannabiszra vonatkozó álláspontján, és legalizálta azt rekreációs célokra, vagy legalábbis lehetővé tette a kutatók számára annak tanulmányozását. Christopher M. Barnes, Yu Tse Heng és Kai Chi (Sam) Yam a Washingtoni Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem munkatársai pedig neki is láttak annak, hogy utánajárjanak annak a megannyi mítosznak, amely a kannabiszfogyasztást körbelengte.
Mint fogalmaztak, munkahelyi viselkedésre és teljesítményre összpontosító kutatókként számos kísérletet végeztek a munkavállalókat befolyásoló különböző tényezőkkel kapcsolatban. Mivel a kannabisz munkahelyi hatásaival kapcsolatos kutatások még mindig meglehetősen korlátozottak, ezért
kíváncsiak voltak arra, hogy hogyan hathat a füvezés a munkavállalókra. Több mint 300 rendszeres kannabiszfogyasztót toboroztak Washington államból, ahol a kannabisz rekreációs célú fogyasztása engedélyezett.
Etikai okok miatt a kutatók nem tudtak véletlenszerűen felkérni alanyokat erre a célra, ezért olyan embereket kértek fel, akik rendszeres fogyasztók. A tudósok ezután két vizsgálatot végeztek el, és a résztvevőket is két csoportra osztották.
Az első csoportot arra kérték, hogy 15 perccel a joint elszívása után végezzenek el egy feladatot, a másik csoportot pedig arra, hogy ugyanezt a feladatot úgy oldják meg, hogy az elmúlt 12 órában nem „szívtak”.
Az első vizsgálatban az volt a konkrét feladat, hogy gyűjtsék össze, hogy mi módon lehet egy téglát felhasznáni. A második vizsgálat pedig egy szituációs játék volt, ahol egy tanácsadó cég dolgozóiként azt a megbízást kapták, hogy olyan ötletekkel álljanak elő, amely egy helyi zenekar bevételeinek növelését segítheti.
A feladatok elvégzése után mind a résztvevők, mind egy külső, kutatási asszisztensekből és szakértőkből álló testület megítélte, hogy az ötletek mennyire kreatívak. Emellett a résztvevők arról is beszámoltak, hogy hogy érezték magukat, és mennyire tartották jónak az ötleteiket.
A kannabisz nem tette kevésbé kreatívvá a résztvevőket, de ötletesebbé sem
Az összesített adatokból kiderült, hogy a kannabiszt fogyasztók boldogabbnak és vidámabbnak érezték magukat. Jó hangulatban voltak, ez pedig arra késztette őket, hogy kreatívabbnak értékeljék mind a saját, mind mások produktumát.
Más szóval, mikor a vizsgálati alanyok marihuánát fogyasztottak kreatívabbnak érezték magukat – ahogy a körülöttük lévők is. A szakértők azonban nem találtak különbséget a drogot fogyasztók és nem fogyasztók kreativitása között.
A kutatók szerint ezeket az eredményeket árnyaltan kell értékelni, ugyanis azt mutatják, hogy a kannabisz nem tette kevésbé kreatívvá a résztvevőket, de ötletesebbé sem.
A kutatás azt sugallja, hogy a fű használata nem segíti vagy csökkenti az emberek kreativitását.
(…) Azonban a fű hatása azon képességre, hogy megbízhatóan értékeljék a kreatív ötleteket, a munkahelyi használat lehetséges hátrányára utal. Ha valaki menedzserként vagy projektvezetőként dolgozik, és a feladatai közzé tartozik a kreatív ötletek értékelése is, a füvezés hatására nagyobb valószínűséggel értékeli túl egy ötlet hasznosságát. Tehát ezekben a szerepekben fontosabb a józanság” – idézte a kutatók megállapításait a lap.
A cannabis szó (az indiai kender növény latin neve, magyarosan írva kannabisz) minden olyan drogot jelent, ami az indiai kender származéka. Ezek például a hasis és a marihuána is. Marihuánának hívják az indiai kender szárított virágát, magját és levelét. Sokféle más szleng elnevezést is használnak rá, például zöld, spangli, dzsoint, fű, grász, gandzsa, gyep, kender, ágyú, mariska, rakesz, THC, füves cigi stb… A hasis az indiai kender gyantájából készül. Haskának és csokinak is szokták nevezni, és átlagosan hatszor olyan erős, mint a marihuána.
A marihuána megnyithatja a kaput bármely könnyű- vagy nehézdrog előtt
Haller József neurobiológus, a Drogkutató Intézet igazgatója korábban a Mandinernek azt nyilatkozta, hogy a „könnyűdrogok” nem nyitják meg a kaput a „nehézdrogok” előtt.
Specifikusan a marihuána nyitja meg az utat bármilyen könnyű- vagy nehézdrog használata előtt”
– jelentette ki.
Az egyetemi tanár hozzátette, „ez nem hit, hanem tapasztalat kérdése. Az agy saját kannabinoid rendszere része azoknak az idegrendszeri folyamatoknak, amelyek az addikciót létrehozzák. Ebben a folyamatban a kannabinoid rendszer egy fogaskerék, amelyet a marihuána meg tud mozgatni. Ha ezt a fogaskereket felpörgetjük, akkor az addikció gyorsabb lesz. Teljesen mindegy, hogy a másik oldalon milyen drog van” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy támogatható-e, hogy a kannabiszt kizárólag gyógyászati célra használják, a neurobiológus azt válaszolta, az endokannabionid rendszer mintegy húsz éve gyógyszerfejlesztési célpont. Sok gyógyszergyárban olyan gyógyszereket igyekeznek létrehozni, amelyek a kannabinoid jelátvitelt befolyásolni tudják – akárcsak a marihuána. Egyes gyógyszerfejlesztések már sikerre vezettek, mások jelenleg is zajlanak.
Majd azzal folytatta, hogy a kannabidiol (CBD) szintén benne van a marihuánában, és már Magyarországon is kapható gyógyszerként. „Ez a gyakorlat azonban erősen félrevezeti azokat, akik ennek következtében azt hiszik, hogy a marihuána is gyógyszer. Egy egyszerű hasonlattal szeretném ezt megvilágítani: a benzint a kőolajból állítják elő, de senkinek nem tanácsolnám, hogy a kocsijába kőolajat tankoljon.
A fent említett gyógyszerek úgy viszonyulnak a marihuánához, mint a benzin a kőolajhoz”
– hívta fel a figyelmet. Az elhangzottakhoz Haller József hozzátette, hogy „a legalizálás kérdésében csak egy szisztematikus szakirodalom-kutatás mondhatja majd ki a végső szót”.
A fiatalokat meg kell védeni a drogoktól
A Mandiner is ismertette nemrég a Drogkutató Intézet friss közvélemény-kutatásának eredményeit, melyben a németországi drogliberalizációs intézkedésekről kérdezték a magyarokat. A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők többsége, 71,6 százaléka úgy vélekedett, a marihuána használata egészségügyi kockázatot jelent, 50,9 százalék pedig nem is engedélyezné annak fogyasztását. Az emberek egynegyede viszont maximálisan egyetért a kannabisz legalizálásával.
A válaszadók 55 százaléka szigorítaná a kábítószerekkel kapcsolatos büntetési tételeket, 57,2 százalékuk pedig akkor sem fogyasztana belőlük, ha tudná, nem büntetik meg érte. Abban viszont nagy volt az egyetértés, hogy a fiatalokat meg kell védeni a drogoktól.
A megkérdezettek 67,1 százaléka akkor sem engedné gyermekének a marihuánafogyasztást, ha legális lenne Magyarországon
– ismertette az Intézet. A kérdés azért is időszerű, mert egyre több országban merül fel a kábítószer-használatra vonatkozó törvények lazításának a lehetősége – zárták közleményüket.
