A célegyenesben szabotálná a minimálbér emelését a baloldalhoz köthető szakszervezet

Drámai fordulatot vehetnek az eddig meglepően zökkenőmentes tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A Mandiner megtudta: a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) arra készül, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) soron következő, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részvételével meghirdetett csütörtöki ülésen új bérkövetelésekkel álljon elő, lenullázva a tárgyalásokon eddig elért eredményeket.

Ez azért is meglepő fordulat, mert az október eleje óta tartó minimálbér-tárgyalásokon végig a munkavállalókat képviselő három országos szakszervezeti konföderáció a közösen kidolgozott javaslatáról egyeztetett a munkáltatói oldallal.

A TÁRGYALÁSI FORDULÓKON A MASZSZ KÉPVISELŐJE EGYSZER SEM JELEZTE, HOGY AZ IMMÁR TÖBB MINT EGY HÓNAPJA TÁRGYALT KÖZÖS SZAKSZERVEZETI JAVASLATOT NEM FOGADJÁK EL, ÉS ÚJ KÖVETELÉSEKKEL KÉSZÜLNEK ELŐÁLLNI.

A munkavállalók, valamint a tárgyalásokon részt vevő képviseletek és a kormányoldal nem véletlenül beszélt többször is tényként arról, hogy minden eddiginél korábban, akár már november közepén aláírhatják a felek a 2024-es bérmegállapodást.

A gyors megállapodás most azért is kiemelten fontos, mert a tervek szerint nem januártól, hanem már idén decembertől emelkedne a kötelező legkisebb kereset és a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum. Az előrehozott bérrendezés azt a célt szolgálja, hogy az idei évben az inflációnál kisebb minimálbér-emelés ne okozzon reálkereset-csökkenést az érintett munkavállalóknak.

Ráadásul, ha nem állapodnak meg a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői, akkor nem nőnek a minimálbérek.

Megdöbbentek a független szakszervezetek

A Mandiner információit megkeresésünkre megerősítette Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke: Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a keddi, szakszervezeti egyeztetésen új bérköveteléseket fogalmazott meg. E szerint a minimálbért és a garantált bérminimumot is legalább 15, de inkább 20 százalékkal kellene emelni.

Emellett a MASZSZ elnöke egy olyan dokumentumot is ismertetett a két másik országos képviselettel, ami olyan követeléseket is tartalmazott, amelyek korábban fel sem vetődtek.

A LIGA ÉS A MUNKÁSTANÁCSOK ELNÖKE SZERINT MEGLEPŐ ÉS MEGDÖBBENTŐ A MASZSZ MAGATARTÁSA, MIVEL EGY ILYEN LÉPÉSSEL VESZÉLYBE SODORJA NEM CSAK A TERVEZETT, DECEMBERRE ELŐREHOZOTT BÉREMELÉST, DE A MINIMÁLBÉR ÉS A BÉRMINIMUM EMELÉSÉT IS MEGAKADÁLYOZZA, HA NEM ÍRJA ALÁ A MEGÁLLAPODÁST.

Palkovics Imre megkeresésünkre kiemelte: felháborítónak tartja, hogy a MASZSZ a célegyenesben próbálja meg szabotálni a megállapodást, veszélybe sodorva a legalacsonyabb keresetűek bérének emelését. Ez a magatartás sajnos nem példa nélküli, az elmúlt években is előfordult, hogy nem írták alá a bérmegállapodást, amely csak akkor léphet életbe, ha minden fél aláírja.

Most viszont egy olyan esztendőben nehezíti a megállapodást a MASZSZ, amikor nemcsak a jövő évi minimálbérek összegéről kell dönteni, hanem egy olyan kompenzációról is meg kell egyezniük a feleknek, amely érzékelhetően ellensúlyozza a legkisebb keresetűeket kiemelten sújtó, rekordokat döntő inflációt.

A szakszervezeti egyeztetésen nem kaptunk értelmezhető választ a MASZSZ elnökétől arra, hogy a konföderációk közötti folyamatos egyeztetések ellenére miért készülnek előállni új követelésekkel, ráadásul olyan követelésekkel, amelyek a jelenlegi helyzetben teljesen irreálisak. Ez a viselkedés megmagyarázhatatlan, de ismét rávilágít arra, hogy a MASZSZ célja nem a bérmegállapodás, hanem – politikai érdekeket szem előtt tartva – éppen az ellenkezője

– tette hozzá Palkovics Imre, utalva arra, hogy a DK árnyék-pénzügyminisztere nemrég a minimálbér-emelés ellen tiltakozott. (…)

A teljes cikk elolvasásához kattintson IDE!

Elolvasom a cikket