„Nekünk egy konnektivitás-alapú gazdasági stratégia kell, nyitottnak kell lennünk az új technológiák irányába, Magyarországot gazdasági, kulturális, politikai értelemben találkozási hellyé kell tennünk, és ebből kell azt a gazdasági felhajtó erőt összegyűjtenünk, ami igazán sikeressé tesz minket a következő évtizedekben” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ennek a stratégiának is része az identitásunk és a nemzeti érdekeink előtérbe állítása.
Orbán Balázs a párizsi magyar külképviselet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen mutatta be A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvének francia nyelvű változatát, amely a közelmúltban jelent meg a La Nouvelle Librairie nevű kiadó gondozásában.
Elmondta, hogy előkészület alatt áll a kötet második része, amely Huszárvágás, a magyar konnektivitás-stratégia címmel várhatóan karácsony előtt a boltokba kerül. Míg az első kötet a sikeres magyar stratégiához szükséges alapelvekről szól, addig a második rész a gazdasági kérdésekre és a geopolitikára fokuszál. „Ez a könyv lesz az első komplex elemzés arról, hogy a változó világrendben mi lehet a magyar érdek” – mondta a politikai igazgató.
Az első kötetet eredetileg kifejezetten magyar közönségnek szánta Orbán Balázs, de mint elmondta, talán mégis érdekes lehet külföldiek számára is, miután egyre több igény érkezett fordítások megjelentetésére. Először angolul, aztán lengyelül, olaszul, franciául, németül és a közeljövőben spanyolul is.
„Azt tapasztalom, hogy minden kultúrkörben az emberek kapcsolódni szeretnének a könyvben írtakhoz. A konzervatív jobboldali, klasszikus liberális körökben azok, akik számára fontos a nemzetállam és az identitásnak a megőrzése, példaként tekintenek Magyarországra még akkor is, ha a könyvem arról szól, hogy nem létezik példa, s mindenkinek a saját útját kell járnia. Mégis ebből a történetből szeretnének töltekezni” – jegyezte meg.
A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című kötet alapvetése az, hogy több mint ezer év után „most van az idő, hogy Magyarország végre visszanyerte a szuverenitását és felelős saját döntéseiért” – emlékeztetett Orbán Balázs. „Hiába fogalmazódnak meg ezzel ellentétes vélemények minden irányból, most van az idő, a hely és a felelősség saját stratégiát alkotni, ami definíció szerint nem szabad, hogy ugyanaz legyen, mint más országok stratégiája. Ennek a stratégiának saját történelmünkből, saját kulturális hagyományainkból, saját geopolitikai adottságunkból kell építkeznie” – tette hozzá.
„A magyar megközelítés, az a tény, hogy mi 13 éve kiállunk a saját igazunkért, és nem hagyjuk, hogy úgy táncoltassanak minket, mint ahogy mások fütyülnek, büszkék vagyunk az identitásunkra, gondolkodunk azon, hogyan lehet a családot megőrizni és megerősíteni, hisszük, hogy a nemzeti szuverenitásnak van jelentősége a 21. század globalizált világában is, és egy olyan országon dolgozunk, amely sikeres, és amely győztese tud lenni ennek az évszázadnak, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az előző évszázad milyen rosszul sikerült a magyarság szempontjából, ez valahogy követendő példa lett, aminek örülök” – fogalmazott Orbán Balázs a könyve fogadtatása kapcsán.
„Fontos az, hogy lehet, hogy egyedül vagyunk, de nem vagyunk magányosak” – hívta fel a figyelmet. „Bár Brüsszel és a nagy nyugati erőközpontokkal folytatott viták során érzékeljünk, hogy óriások törnek ránk, és Góliátokkal szemben kell védekeznünk, jól látszik, hogy van egy nagyon komoly réteg minden országban, így Franciaországban is, amely egy komoly konzervatív réteg és nagyon hasonlóképpen gondolkodik, és nagyon hasonlóképpen képzeli el a sikeres politika alapjait, mint a magyar jobboldali konzervatív kereszténydemokrata kormányzati alapok” – mutatott rá.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett francia gondolkodók helyzetértékelését illetően Orbán Balázs kiemelte, hogy Franciaországban is nagyon erős az Európa szuverenitásával és stratégiai autonómiájával kapcsolatos bizonytalanság, szkepticizmus, frusztráció. Emlékeztetett arra, hogy a magyar helyzetértékelés szerint akár az orosz-ukrán háborúban, akár a geopolitikai vetélkedésben, a Kínával való gazdasági kapcsolatok fenntartásában Európa nem ura saját magának, s külső erők hatására olyan politikát folytat, ami nem jó Európának. Ez az álláspont szerinte nagyon jól reagál a francia megközelítésre, ezért azt reméli, hogy az Európa jövőjéről való gondolkodásban nagyon erős intellektuális bázisokat lehet találni Európában, és azokkal a szuverenista erőkkel, amelyek a nemzetek Európájában hisznek és egy nemzeti alapon együttműködő Európa képét tartják kívánatosnak, a közelgő európai parlamenti választásokon az együttműködést meg lehet majd erősíteni.
