2021 januárjától a zöldhulladék égetése országosan tilos a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében. Ez alól csak a a veszélyhelyzet idejére kaptak az önkormányzatok engedményt. Ráadásul már benne van a köztudatban, hogy a kerti és zöldhulladék égetése során rengeteg, egészségre káros anyag kerül a levegőbe, mégis sokan ragaszkodnak az égetéshez, és ódzkodnak a növényi hulladékok komposztálásától.
Teszik mindezt gyakran téves információkra és tévhitekre támaszkodva – hívta fel a figyelmet egy korábbi cikkében a Levegő Munkacsoport.
A tévhitek többek között, hogy a zöldhulladék elszállítása még károsabb, hiszen műanyag zsákokban tesszük ki a szemetet, melyeket dízelüzemű autókkal viszik el. Pedig ha a komposztálás helyben nem oldható meg, akkor a zöldhulladék elszállítása még mindig kevésbé káros, mint az égetés. A zöldhulladékgyűjtő zsákok kezeléséről a hulladékkezelő telephelyén gondoskodnak, és a településeken végighaladó járművek szennyezése is jóval kisebb, mint a hulladék elégetése, mivel az égetés során szűrők használata nélkül, órákon át kontrollálatlanul kerülnek a szennyező anyagok a levegőbe – magyarázták.
De az sem igaz, hogy „a komposztálás csak a városi emberek hóbortja”, mivel számos olyan, több hektáron gazdálkodó akad, aki a területét égetés nélkül gondozza és műveli. Az általános tudományos megközelítés szerint
amennyi zöldhulladék egy kertben keletkezik, az ott el is komposztálható.
A nagyobb ágakat megfelelően kiszárítva el lehet idővel égetni kályhákban vagy egyéb tüzelőberendezésekben. De ha erre nincs lehetőség, akkor a zöldhulladékos zsákokra kell azokat helyezni, és a hulladékkezelő majd elszállítja. Akinek pedig nagyobb kertje van, esetleg gazdálkodik is, érdemes beszereznie egy aprító- vagy szecskázógépet, amely mind a „könnyű” kerti hulladék, mind a nagyobb ágak, tüskés gallyak, tűlevelűek vagy lágyszárúak aprításában a segítségükre lehet.
Továbbá az is tévedés, hogy bizonyos kórokozók csak égetéssel pusztíthatók el. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek: azaz egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontását végzik. Ha jó a komposzt, és kellő mennyiségben (néhány köbméter) rendelkezésre áll, akkor komoly hőtermelésre képes, amely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja – tették hozzá.
Mekkor büntetésre számíthatnak az avarégetők?
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.
A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya, a kiszabható bírság magánszemélyeknél pedig 100 ezer forint is lehet.
Magyarországon „népbetegség” az avarégetés
A Levegő Munkacsoort cikkében arra is kitért, hogy bár idehaza „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése, a keletkező hamu csak korlátozott mennyiségben alkalmas a talajerő-utánpótlásra, „fel sem veszi a versenyt” e téren a komposzttal. Mindemellett jelentős légszennyezést okoz. Ezt elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okozza. A növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, szén-dioxid helyett azonban szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.
Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek, és hasznos humusz keletkezik. A káros hatásokat a Pest vármegyei Gödön végzett mérés is kimutatta. Kiderült, hogy az avarégetés majdnem két és félszeresére emeli az ultrafinom részecskék számát a levegőben. Az eredmények láttán a téli időszakban betiltották az avarégetést a településen – idézték fel.
Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 12 ezer ember idő előtti halálát okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. A legveszélyesebbek az úgynevezett ultrafinom részecskék, amelyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és súlyos elváltozásokat okozhatnak, hozzájárulhatnak érrög képződéséhez is – hívták fel a figyelmet.
Mindent forgassunk vissza, amit a kert ad
„Egy jó kertbarátnál nincs mit elégetni a kertben” – nyilatkozta nemrég a Kisalföldnek Nagykutasi Viktor szakíró. A szakember szerint az a lényeg, hogy mindent forgassunk vissza, amit a kert adott. Nyáron süthetünk szalonnát, rakhatunk tüzet a bogrács alá lenyesett, megszáradt ágakkal, de kemencében is lehet használni.
Nagykutasi megjegyezte, hogy a beteg növényrészeket Győr környékén is a biohulladékot elszállító kukákba lehet elhelyezni. Míg a füvet, a ledarált ágat bele lehet tenni a komposztba vagy talajtakarásra is használható. „Sajnos a legtöbb helyen a lehullott lombot égetik el, pedig az nem száraz.” Ugyanakkor jó tudni, hogy a lomb is komposztálható, még a diófa levél is” – ismertette Nagykutasi Viktor.
Benzinnel locsolta a kerti hulladékot, kórház lett a vége
„Ne játszunk a tűzzel!” – sokszor halljuk mind gyermek-, mind felnőttkorunkban ezt a felszólítást, azonban jócskán akadnak, akik ezt nem tartják be, és időnként szó szerint megégetik magukat. Így járt egy férfi Tiszabábolnán is szeptember végén, amikor a kerti hulladékot benzinnel belocsolva akarta meggyújtani – számolt be a boon.hu.
Az esethez a mezőkövesdi hivatásos tűzoltók vonultak ki, és eloltották az égő növényzetet.
A „tüzeskedő” férfit pedig mentőhelikopterrel szállították kórházba – írta a regionális hírportál.
