Révész Máriusz kiemelte, miközben „nehéz időket élünk”, háborúk dúlnak szerte a világban, Eleken „a békés jövő építése” zajlik.
A politikus kiemelte, az állam komolyan veszi a felelősségét, ezért számtalan családtámogatási kedvezményről – egyebek mellett adó- és járulékkedvezményről, a csokról, ingyenes tankönyvekről, étkezési támogatásról – született döntés, aminek hatására javult a gyermekvállalás, „ha nem is olyan mértékben, mint szerettük volna, és nem olyan mértékben, mint Eleken” – fogalmazott.
Az államtitkár megjegyezte, úgy tudja, a település két éven belül szeretne újabb óvoda fejlesztésére pályázni. „Tudnak valamit az elekiek” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „a gyermek a jövő – az országnak és a településeknek is”.
Révész Máriusz szólt arról is, hogy szeretné, ha mihamarabb rendeznék a bölcsődei gondozók, az óvónők és a dajkák fizetésemelésének kérdését, ami „adóssága a kormánynak”, és amire szükség van szavai szerint, mert „ők foglalkoznak a jövővel”.
Beszédében az államtitkár megjegyezte, egyes országokban megsokszorozódott a nemi identitásukban bizonytalan gyerekek száma. „Mi nem ilyen világot akarunk” – húzta alá.
Kovács József (Fidesz) országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy „hosszú idő után indult fejlődésnek a település”, az elmúlt négy évben mintegy hárommilliárd forint fejlesztési támogatás érkezett a településre, amiben nincs benne a Gyula–Elek közti út felújításának a költsége.
A politikus emlékeztetett arra, a miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy Kelet-Magyarországot Nyugat-Magyarország szintjére szeretné emelni. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a Pécs–Szeged–Békéscsaba, Lázár János építési és közlekedési miniszter pedig a Zalaegerszeg-Békéscsaba alatti vonal fejlesztésére tett ígéretet – mondta.
Kovács József megjegyezte, tíz éve határoztak arról, hogy 3 éves kortól kötelező óvodába járni, a fejlesztés nélkül ennek Elek nem tudott volna eleget tenni.
Zalai Mihály, a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke szimbolikusnak nevezte a beruházást, amellyel egy több mint 20 éve üresen álló, csaknem az enyészet martalékává váló épületet sikerült megmenteni a jövő számára.
Kiemelte, a 2013–2020-as uniós keretköltségvetési időszakban Békés vármegye az eredetileg tervezett 58 milliárd forint helyett 90 milliárdot meghaladó fejlesztési forrást nyert el, 541 pályázatot valósítottak meg; óvoda- és bölcsődefejlesztésre csaknem 11 milliárd forint érkezett.
Szelezsán György (független) polgármester köszöntőjében kiemelte, az elmúlt négy évben csaknem tízszer annyi fejlesztési forrást kaptak, mint korábban, amiből – a teljesség igénye nélkül – külterületi mezőgazdasági utak, belterületi kerékpárutak, játszóterek, a művelődési ház, a könyvtár, az általános iskola, a temetők újulhattak meg, fejlesztették a sporttelepet, tornaszobákat, kormányablak létesült a városban, elkezdődött a katolikus templom felújítása. „És véget ért az egyik legnagyobb és legfontosabb beruházás: az óvodafejlesztés” – közölte.
Megjegyezte, Elek „folyamatosan fejlődő, emberközpontú településsé vált, ahol jó lakni”.
A mintegy 4500 lelkes település az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból nyert el támogatást, amelyet uniós többlettámogatással, és mintegy 140 millió forint hazai forrással kellett kiegészíteni a költségek ugrásszerű növekedése miatt.
A támogatásból a jelenleg három telephelyen működő óvodából két telephelyet újítottak fel komplex módon, energetikailag is; összesen 150 férőhely jött létre. Az összegből 60 parkolót is kialakítottak, és a pedagógusi munkához eszközöket, játékokat is vásároltak.
A kivitelezést a gyulai Futizo Kft. végezte.
