LMA
2023. november 12. vasárnap. 16:54
Számos alkalommal hozta rá a frászt az elmúlt évtizedekben az őt megfigyelő nemzetközi szervezetekre és államokra Irán. A gyufa gyakori kihúzásában jeleskedő Teherán ugyanis sorra cáfolta meg azokat a sztereotípiákat, melyeket vele kapcsán – olykor egészen lenézően – megfogalmaztak. A sok közül az egyik az atom- míg a másik a rakétaprogramja. Azt, hogy az előbbiben hol tart, rajta kívül senki nem tudja – ám az utóbbi terén felmutatott sikereivel maga a rezsim szokott büszkélkedni.
Ha a pontos leltárt tekintjük, akkor azt találjuk, a Forradalmi Gárda több olyan, kétezer kilométer – vagy azt meghaladó – hatótávolságú berendezéssel rendelkezik, melyek nem csak az ősellenség Izraelt érik el, hanem a Mediterránum számos államát is fenyegetik. Az arzenálból talán a legismertebb a Fajr-3, amely nyolcszáz kilogrammnyi robbanóanyagot képes a célba vinni. Az eszközt 2006. március 31-én mutatták be egy hadgyakorlaton. Hajtóanyaga folyékony, hatótávolságát pedig legkevesebb kétezer-ötszáz kilométerre teszik a nemzetközi szakértők. Azt, hogy mennyi lehet belőle, az irániak természetesen nem árulják el senkinek. Egy korábbi izraeli jelentés úgy vélte, több száz darab áll belőle készenlétben.
Ugyancsak a készletet erősítik az észak-koreai Hwasong-6 alapján kifejlesztett középhatótávolságú (háromszáz és kétezer kilométer között) Shahab-2 és -3 rakéták, melyek bevetési körzete annak függvényében módosul, hogy mekkora terhet helyeznek el a gyomrában. Tömege 6,5 tonna, hossza eléri a tizenkét métert, irányítása pedig lehet hagyományos (inerciális) és műholdvezérelt egyaránt. A robbanóanyag tömege nem haladhatja meg a hétszázötven kilogrammot. Irán mellett Szíria is gyártja és készletezi, sőt, egyes hírek szerint a libanoni Hezbollah harcosai is hozzájutottak belőle néhány darabhoz.
Riasztó életkép egy teheráni demonstrációról
Fotó: AFP/Atta Kenare
A teljesség igénye nélkül meg kell emlékezni a legújabb fejlesztésű Sejjil-ről, melyet 2021 január közepén megrendezett hadijátékon láthatott először a közönség. Tekintélyt parancsoló eszköz, amely az ősellenség Tel Aviv figyelmét is fokozottan keltette föl. Uzi Rubin, az Izraeli Ballisztikus Rakétavédelmi Szervezet korábbi igazgatója a hír nyilvánosságra kerülése után azt mondta, „…más eszközökkel ellentétben a Sejil-1 és 2 nem hasonlít egyetlen észak-koreai, orosz, kínai vagy pakisztáni termékre sem, azaz jelentős ugrást mutat Irán rakétaképességében„. A szakember hozzáette, a Sejil-1 azt jelzi, Teherán belépett a többlépcsős interkontinentális eszközök birodalmába, s ez aggodalomra ad okot.
A Sejil (általános) tömege 22,5 tonna, hossza tizennyolc, átmérője 1,25 méter, míg a robbanófej tömege fél és másfél tonna között mozoghat. Hatótávolsága alapesetben kétezer, de némi tuningolással eléri a négyezer kilométert is.
Egy Simorgh (Phoenix) típusú rakéta fellövése valahol Iránban 2021. december 30-án
Fotó: AFP/Iranian Defence Ministry
Szintén az arzenál fajsúlyos képviselője a Khorramshahr. Amikor 2017 kora tavaszán először feltűnt a fotókon, a Jane’s Defense Weekly és a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja kijelentette, hogy ez a termék az észak-koreai Hwasong-10 iráni változata. Phenjan gyakorlatilag eladta ennek a rakétának egy változatát Iránnak BM-25 jelzéssel – ahol a 25-ös szám a hatótávolságra (kétezer-ötszáz kilométer) utal.
Teherán még ugyan abban az évben azt közölte, hogy – jelentsen ez bármit is – csöppet apasztotta a szerkezet méreteit és képességeit. Ám ez – ha igaz is – nem nagyon adhat okot a túlzott nyugalomra. Ugyanis a közzétett kétezer kilométer révén nemcsak Izraelben , Egyiptomban és Szaúd-Arábiában, hanem még a NATO-tag Romániában, Bulgáriában és Görögországban is képes lenne lecsapni. Persze csak akkor, ha a Khorramshahr-t valahol az állam nyugati felében bocsátják útjára. Viszont „van ott az a sivatag”, ahol még egy ekkora, 19,5 tonnás, tizenhárom méter hosszú jószággal is simán el lehet bújni.
A fentebb felsorolt eszközökben egy közös vonás akad: mindegyik alkalmas atombomba hordozására. Az persze más kérdés, hogy milyen az egyes (összességében több ezres taksált) rakéták műszaki színvonala/állapota, de a nemzetközi megfigyelők úgy vélik, Teherán e téren is rohamléptekkel halad, s egyre kiválóbb műszaki cikkeket képes előállítani. S nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Kína, Észak-Korea és Oroszország egyaránt segíti a siíta állam törekvéseit.
