A Claremont Egyetem szakemberei kutatásuk során arra keresték a választ, vajon a kutyák vagy a macskák örülnek jobban annak, amikor a gazdi foglalkozik velük. Annak érdekében, hogy kellőképpen objektív és hiteles eredménnyel szolgálhassanak, úgy döntöttek, a kémiai reakciókat fogják megfigyelni, mivel azok nem irányíthatók vagy befolyásolhatók. Az eredmények pedig nagyon érdekesek lettek.
A vizsgálat során azt nézték, mennyi oxitocint – boldogsághormont – termelnek az állatok. A teszt elején vért vettek 10 macskától és 10 kutyától, majd ezután a gazdik néhány tartalmas percet töltöttek el az állatokkal, végül pedig ismét vérvétel következett.
És hogy mi az eredmény?
A kutatás vezetője (dr. Paul Zak) szerint 15-25 százalék oxitocint termelünk akkor, ha egy idegen kellemes reakciót vált ki belőlünk, 25-50%-ot, amikor valakit megnyerőnek találunk, 50 százalékot vagy annál nagyobb eredményt pedig akkor produkálunk, ha valakit annyira imádunk, mint amennyire a szerelmünket, gyermekünket.
A szakemberek a kutyáknál átlagosan 57,2 százaléknyi emelkedést tapasztaltak, ami azt jelenti, hogy az ebek annyira örülnek nekünk, amennyire mi a közvetlen családtagjainknak.
Dr. Zak szerint megdöbbentő, hogy ez az eredmény a kutyák esetében egy másik fajra koncentrálódik.
Ehhez képest a macskák sajnos lehangoló eredményt produkáltak: csupán 12 százalékos oxitocinnövekedést mutattak, és ezt az eredményt is csak a cicák felénél tudták mérni – a többiek rá se hederítettek a gazdi próbálkozásaira.
