Az 50 éve alakult Muzsikás együttes fogalom, legenda, márkanév. Lassan olyan, mint Puskás Öcsi, vagy a piros paprika. Bárhol a világban a magyar kultúra követeinek számítanak. A világhírű zenekar a parasztzenészek elhivatottságával, mély tudásával, lelkével és alázatával muzsikál egy vidéki iskola tornatermében éppúgy, mint a Carnegie Hallban.
Az ötvenedik évforduló számos sikeres jubileumi koncertje után most a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében zárja a zenekar a sorozatot egy mély és feledhetetlen koncerttel.
A jubileumi év az öröm mellett bánatot is hozott, hiszen elvesztették társukat, Éri Pétert, aki 48 évig volt a Muzsikás tagja. A zenekar – ahogy a népzenészek színe-java – hiszi, hogy az égi zenekar, és benne Péter, együtt húzza a földiekkel – ahogyan az adatközlő mestereik is sokan már a túloldalon muzsikának.
A táncházmozgalom születésével szinte egy időben, az első táncház után egy évvel alapította három fiatalember 1973 tavaszán a Muzsikás együttest. Sipos Mihály matematikus, Hamar Dániel geofizikus és az akkor még diák Ifj. Csoóri Sándor célja az volt, hogy a régi magyar paraszt-vonószenekarok mintájára muzsikáljanak, ahol a szólóhegedű mellett a brácsa és a bőgő adta a kíséretet.
„Faluhelyen ezeket a zenészeket muzsikásoknak hívták. Ez adta az ötletet, hogy zenekarunknak a Muzsikás nevet adjuk.” „Zenénkben azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy lehetőleg minél kevésbé különbözzék a muzsikások játékától, tekintve, hogy korábban ez a szín teljesen hiányzott. Ezt a zenét igyekszünk terjeszteni, megismertetni.” – vallották már a kezdetekkor.
A zenekarból később kivált Ifj. Csoóri Sándor és csatlakozott Éri Péter, majd később Porteleki László. A Muzsikás az egyik legismertebb népzenei formáció lett, lendületükkel ezreket, tízezreket szólítottak meg a népzenével itthon és külföldön egyaránt. Elsőként sikerült elfogadtatniuk a világban a magyar népzenét, mint önálló, minden más műfajjal egyenértékű zenei stílust és fáradhatatlanul járva a világot, az ország kulturális nagyköveteivé váltak együttműködve számos neves zenésszel.
Tevékenységük szemléletformálóvá vált a teljes zenei életben, hiszen pályájukon folytatták azt, amit Bartók és Kodály elkezdett: gyűjteni jártak falvakba, Erdélybe ellesni a hagyományt és népzenészként elsőként visszacsatoltak a Bartóki életműhöz bemutatva azt a zenei örökséget, amelyet Bartók felfedezett és gyűjtött és amelyből szerzői életműve táplálkozik.
Számos díj és kitüntetés birtokosai. Ezek közül is kiemelkedő a Magyar Művészetért Díj, a Liszt Ferenc díj, a Magyar Örökség díj, a Kossuth díj és a Prima Primissima díj. Az együttest 2008-ban európai zenekarként elsőként a legrangosabb nemzetközi világzenei díjjal, a WOMEX-díjjal is elismerték. A Muzsikásról film (rendező: Tóth Péter Pál) és 40. évfordulójukra könyv is készült (szerző: Jávorszky Béla).
Az évtizedek során legtöbb albumukon Sebestyén Márta énekel, az utóbbi években pedig Petrás Mária és Kacsó Hanga Borbála gyönyörű hangját hallhatjuk a zenekarral. Olyan művészekkel adtak ki közös lemezt, mint többek között Alexander Balanescu, Jandó Jenő vagy a világhírű Takács Quartet.
Bármilyen híresek is lettek az elmúlt évtizedekben, akkor sem felejtik el a zene örömét és továbbadását a következő generációknak. Iskolai programjukkal több százezer kis- és nagyobb iskoláshoz vitték el rendhagyó énekóráikon a népzenét, hiszen mélyen hisznek abban, hogy ezek az élmények lélekgyógyítóak, sorsfordítóak, meghatározóak lehetnek.
A Magyar Nemzeti Múzeum-béli jubileumi koncerten közreműködik Petrás Mária (ének), Balogh Kálmán (cimbalom), Farkas Zoltán Batyu – Tóth Ildikó Fecske (tánc)
