Az Etyektől pár kilométerre található Diana és Zoltán Horgásztó és Pihenőpark két éve már felhívta magára a figyelmet, amikor „aranyamurt” és xantorisztikus harcsát telepítettek.
A horgászvíznél október végén folytatták a különleges halak telepítését, és 110 darab, összesen három mázsa színhiányos harcsát engedtek szabadon.
A halak átlagtömege három kiló volt. Mivel tavaly is kihelyeztek 19 darabot 9 kilós átlaggal, így már 130 darab különleges harcsa úszkál a vízben.
„Mindegyik citromsárga, és van köztük olyan, ami szinte teljesen fehér. Őszintén merem állítani, hogy a világon nincsen másik olyan tó, ahol arányaiban ilyen mennyiségű különleges színű harcsa élne” – nyilatkozta a Diana és Zoltán Horgásztó és Pihenőpark egyik tulajdonosa.
Vogel Márton elmondta, már évek óta várták ezeket a halakat, így rettentően örülnek, hogy végre megérkeztek. Azért tartott ilyen sokáig, mert először meg kellett találni azt, aki rendelkezik ilyen példányokkal, ki tudja helyezni nevelőtavakba, ahol felcseperedhetnek, majd a telepítést is meg tudja oldani. És persze azt is meg kellett várni, hogy a harcsák elérjék a kívánt méretet.
„Magyarországon hatalmas probléma, hogy mindenféle halat össze-vissza betelepítettek különböző tavakba. Itt ki kell emelni az illegális halkereskedelmet és az oda nem illő halakat is. Azon kezdtünk el gondolkodni, hogy ebben a zárt rendszerben mit tudnánk csinálni, ami legális és felkeltheti az emberek érdeklődését” – fogalmazott azzal kapcsolatban, honnan jött a ritka külsejű harcsák telepítésének az ötlete.
A frissen telepített halakat csippel jelölték meg, így nyomon tudják követni fejlődésüket.
A tóban már élnek nagyobb példányok is, amelyek a 20 kilót is meghaladják. „A legnagyobbak már biztos, hogy részt vesznek az ívásban. Őszintén várom azt a napot, amikor az első bocit megfogom” – avatott be vágyaiba a tótulajdonos, aki azt is elmondta, hogy a szokatlan kinézetű harcsákat folyamatosan fogják a horgászok.
Nemrég öt csapat három nap, két éj alatt 25 harcsát terelt partra.
Ezek mellett elkönyvelhettek még 36 rontott kapást is, így szinte minden óra mozgalmasan telt.
A ritkaságszámba menő harcsák telepítéséről videót is készítettek.
Objektum doboz
A halakban normál esetben négy festékanyag tud szintetizálódni: a fekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a narancsszínű xantofill és a vörös színű eritrofill. A köznyelv pedig hajlamos a színhiányos/színhibás halakat albínóknak nevezni, pedig az téves meghatározás.
Az albínókban a festékanyagok egyike sincs meg, azokat a színanyagok teljes hiánya jellemzi. Az albínó halak további fontos jellemzője még, hogy a szemgyűrűjük sem színes.
„Tudomány szempontból csak az számít albínónak, amelyikben egyáltalán nincs festékanyag, semmilyen. Annak áttetsző a bőrre, és látszik alatta az izomzat is. Ez valójában egy genetikai hiba” – nyilatkozta a Pecaverzum megkeresésére Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) tiszteletbeli elnöke, aki egy kezén meg tudja számolni, hogy életében hány albínóharcsát látott, azokat is csak fényképen.
A Diana és Zoltán Horgásztóba telepített harcsákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, azok csak színhiányosak, mert a fehéren fénylő guanin megtalálható a bőrükben, de nincs meg bennük a melanin. A sárga xantofillból viszont némelyikben kissé túlzott mennyiség termelődik.
A harcsákról általánosságban elmondta, albínóegyed létrejöhet két teljesen átlagos kinézetű szülőtől is, ha rejtett hibaként mindkettő magában hordozza azokat a hibás géneket, amelyek egyik színanyagnak a keletkezését sem tudják biztosítani.
