Végre fény derült egy sokakat érintő, rejtélyes jelenség okaira. Bizonyára már többen is éreztük, hogy egy pohár vörösbor elfogyasztása után egyik pillanatról a másikra hirtelen fejfájás tör ránk. Ez a jelenség bizony több embert érint, mint gondolnánk, most azonban fény derült az okaira.
Ellentétben az általános másnapossággal, amelyi egy komolyabb ivászat utáni napon jelentkezik, az úgynevezett „vörösboros fejfájás” harminc percen belül, de akár három órán belül is megütheti a fogyasztóját már egy kis pohár elfogyasztása után is.
Ezt a, hirtelen jelentkező fejfájást bizonyára sokan érezhették már, a Kaliforniai Egyetem kutatói pedig most felfedezték, hogy egy, a természetben előforduló vegyület lehet a felelős ezért a jelenségért, amely migrént, kipirosodást és hányingert is okozhat már egy pohár után is. Ezt egy egyébként teljesen természetes antioxidáns anyag okozza, amelyet kvercetinnek neveznek, és a naposabb vidékekről származó borok nagyobb mennyiségben is tartalmazzák.
Morris Levin, a tanulmány társzerzője az eredményeik kapcsán a következőket mondta el:
Arra jutottunk, hogy amikor az arra érzékeny emberek még szerény mennyiségű kvercetint is tartalmazó vörösbort fogyasztanak, azonnali fejfájást éreznek. Úgy gondoljuk, hogy végre jó úton járunk ennek az évezredes rejtélynek a megmagyarázása felé. A következő lépés az, hogy tudományosan is teszteljük a hipotézist azokon az embereken, akiknél az ilyen fejfájás jelentkezik.
A KVERCETIN EGY NÖVÉNYI PIGMENT, AMELY ARRÓL ISMERT, HOGY A GYÜMÖLCSÖK ÉS ZÖLDSÉGEK TERMÉSZETES SZÍNÉT HOZZA LÉTRE. AZ ANYAG MEGTALÁLHATÓ TÖBBEK KÖZÖTT A TEÁKBAN, A KAKAÓBAN ÉS A SZŐLŐBEN, DE VÉNY NÉLKÜL KAPHATÓ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐKÉNT IS ÁRULJÁK A KÜLÖNBÖZŐ GYULLADÁSOK ÉS A MAGAS VÉRNYOMÁS CSÖKKENTÉSÉRE. A KUTATÓK SZERINT AZONBAN VÖRÖSBORRAL KOMBINÁLVA A KVERCETIN MEGZAVARHATJA EGYES EMBEREK ALKOHOLLEBONTÓ KÉPESSÉGÉT. A VÖRÖSBOROS FEJFÁJÁS PEDIG MÉG AZOKAT IS ÉRINTHETI, AKIK ALAPVETŐEN NEM IS SZOKTAK EXTRÉMEN MÁSNAPOSAK LENNI EGY-EGY ALKOHOLGŐZÖS ÉJSZAKA UTÁN.
Andrew Waterhouse, az egyetem szőlőtermesztési és borászati tanszékének professzora elmondta, hogy
amikor az anyag véráramba kerül, a szervezet egy másik formává, a kvercetin-glükuroniddá alakítja át. Ebben a formában azonban gátolja az alkohol anyagcseréjét.
A professzor hozzátette, hogy kvercetint a szőlő a napfény hatására állítja elő. Ha olyan szőlőt termesztenek, amelynek fürtjeit erősebben érik a Nap sugarai, mint ahogyan azt például a Napa-völgyben teszik, akkor a vörösbor az átlagnál sokkal magasabb kvercetinszintű lesz, amely még súlyosabb fejfájást okozhat az arra érzékeny fogyasztóinak.
A Scientific Reportsban megjelent tanulmány szerzői most azt tervezik, hogy egy klinikai vizsgálat során különböző vörösborokat hasonlítanak majd össze a kvercetinszintjük alapján, amelyeket azt követően embereken fognak tesztelni.
Ha a vizsgálat eredményt hoz, ki tudja, talán a közeljövőben a tudósok megoldást is ki tudnak majd találni arra, hogy ne érezzen kínzó fejfájást már egy pohár bor elfogyasztása után.
