A tüdőrák régóta az egyik vezető halálok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint 2020-ban ez volt a leggyakoribb, halállal végződő rosszindulatú daganatos megbetegedés, ami világszerte 1,8 millió áldozatot követelt.
Köztudott, hogy vannak bizonyos életmódbeli tényezők – például a dohányzás – amelyek igencsak megnövelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) közlése szerint azonban a tüdőrákos betegek 10-20 százaléka soha nem dohányzott, vagy ha mégis, életük során kevesebb mint száz szál cigarettát szívott el – írja a Medical News Today.
A legnagyobb kockázatot jelentő tényező
A több mint 1200 tudóst foglalkoztató brit Francis Crick Intézet (FCI) és a University College London (UCL) kutatócsoportja nemrégiben azt vizsgálta, hogy a nem kissejtes tüdőrákkal diagnosztizált nem dohányzó embereknél milyen környezeti hatások válthatták ki a betegséget. Rájöttek, hogy a vizsgálatba bevont alanyok többsége olyan helyen él, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a WHO által elfogadottnak tartott határértéket.
Bár a légszennyezést a szakemberek már évtizedek óta összefüggésbe hozzák a tüdőrák előfordulási gyakoriságával, eddig nem sikerült pontosan meghatározni a rosszindulatú daganat kialakulásának mechanizmusát. Az FCI és a UCL kutatócsoportja viszont áttörést ért el e téren: megállapították, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék – amelyek jellemzően a járművek kipufogógázával és a fosszilis tüzelőanyagok füstjével kerülnek a levegőbe – növelik a nem kissejtes tüdőrák kialakulásának esélyét. Ezek a nitrogén-oxidokból, talajközeli ózonból, kén-dioxidból, por- és koromszemcsékből, valamint a többi szennyező anyagból származó apró részecskék a tüdőbe jutva gyulladást okoznak, és az esetlegesen már mutációkkal rendelkező tüdősejteket rosszindulatú elváltozásra késztetik.
Így bizonyították, hogy a légszennyezés tüdőrákot okozhat
A kutatók első körben több mint 463 ezer Angliában, Dél-Koreában és Tajvanon élő ember adatait vizsgálták meg. Arra jutottak, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű szennyezett részecskéknek való kitettség összefügg a tüdőrák kockázatával a nem dohányzóknál. Ezután egereken végzett laboratóriumi vizsgálatokkal igyekeztek kideríteni az ok-okozati összefüggést. Megállapították, hogy a légszennyezésnek való kitettség jelentős mértékben növelte a rákos megbetegedések számát és súlyosságát azoknál az egereknél, amelyek két gén, az EGFR – epidermális növekedési faktor receptor – és az egyes fehérjék működését szabályozó, az áttétképződést is befolyásoló KRAS már meglévő mutációival rendelkeztek.
„Az életkor előrehaladtával a rákkeltő mutációkat tartalmazó sejtek természetes módon gyarapodnak, ám általában inaktívak maradnak. A légszennyezés azonban felébreszti ezeket a sejteket a tüdőben, arra ösztönözve őket, hogy növekedjenek és potenciális tumorokat képezzenek” – idézte a Medical News Today Charles Swantont, a kutatócsoport vezetőjét, a University College London professzorát, aki eredményeiket az Európai Orvosi Onkológiai Társaság éves konferenciáján ismertette. A kutatók becslése szerint 600 ezer sejtből körülbelül 1 rejt rákkeltő mutációt.
