A kínai Shandong Egyetem kutatócsoportja a Taj-hegy tetejénél található felhőkből vett vízmintákat. A 28 mintából 24-ben találtak mikroműanyagokat. Kimutattak többek között polietilén-tereftalát (más néven PET), polipropilén, polietilén és polisztirol anyagokat, ezek főként ruházati termékek szintetikus szálaiban, valamint csomagolóanyagokban és arcmaszkokban találhatók meg.
„Ez az eredmény jelentős bizonyítékot szolgáltat a felhőkben található, nagy mennyiségű mikroműanyagok jelenlétére” – állapították meg a kutatók az Environmental Science and Technology Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Óriási mennyiségű mikroműanyag volt a felhőkben
Az év elején egy japán tanulmány a Fudzsi- és az Oyama-hegy csúcsán mikroműanyagokat mutatott ki. A részecskék nagy valószínűséggel az óceánban lévő műanyagszemétből származnak, és légáramlás révén kerültek a hegyre.
DÖBBENETES ADAT, DE A TAJ-HEGY FELHŐVIZÉBEN 70-SZER TÖBB MIKROMŰANYAGOT MUTATTAK KI, MINT AMENNYIT A JAPÁN FELHŐKBEN TALÁLTAK.
„A közgondolkodás azt tartja, hogy a legtöbb környezetszennyező anyag folyékony halmazállapotú, és elsősorban a folyókba és tengerekbe kerül. A mikroműanyagok ugyanakkor fizikai részecskék, és nem követik a megszokott szabályokat. Ezeket a mikroműanyagokat érintetlen környezetben, rendkívül nehezen megközelíthető helyen találták” – mondta Fay Couceiro, a Portsmouthi Egyetem környezetszennyezéssel foglalkozó szakértője.
Hogyan jutottak a mikroműanyagok ilyen magasra?
A részecskéket nem feltétlenül az emberek vitték a hegyre, a szennyezőanyag a levegőben is terjedhet. Az alacsonyan lévő, sűrűbb felhőkből származó mintákban nagyobb mennyiségű mikroműanyagot mutattak ki.
Az „idősebb” műanyagok – amelyeket már nagyobb mértékben roncsolt az ultraibolya-sugárzás – kisebb méretűek voltak, és érdesebb felületűek, emellett több ólmot, higanyt és oxigént tartalmaznak, mint „fiatalabb” társaik. A kutatók megállapították, hogy a felhők módosíthatják a mikroműanyagokat, amely valószínűleg azt eredményezi, hogy ezek a részecskék befolyásolják a felhőképződést.
A felhőképződés óriási hatással van nemcsak a helyi időjárási mintákra, hanem a globális hőmérsékletre is” – mondta Couceiro, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
Hogyan befolyásolhatja az időjárást a felhőkben lévő mikroműanyag?
A felhők számtalan módon befolyásolják az éghajlatot, hatással vannak a globális csapadékmennyiségre és így a növényzetre is. A felhők elzárják a napfényt, hűtik a bolygó felszínét és árnyékot adnak. Ugyanakkor a hőt és a páratartalmat is magukba zárják, így felmelegítik a levegőt.
A tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben meghatározzák a mikroműanyagok időjárásra gyakorolt hatását. Couceiro szerint azonban egy dolog biztos: globális összefogásra van szükség ahhoz, hogy a probléma kezelhető legyen.
