2023. december 2. szombat. 8:50
Csodagyereknek számított a térségbe, most meg gazdaságilag és politikailag is megrogyott. Ez ma Csehország helyzete. Az ország megalakulása óta a legnagyobb tüntetés zajlott le a minap Prágában. Nem is csoda, hiszen, hiszen a kormány nagyon komoly megszorító intézkedések bevezetésére készül. A sarcolásának célja, hogy csökkentsék a költségvetés hiányát és ezt a mind a vállalatoknak, mind pedig a magánszemélyeknek kell majd megfizetni. A kormány szerint az intézkedéseknek jövőre 97 milliárd cseh koronával (4 milliárd euró), 2025-ig pedig 150 milliárd koronával kellene csökkentenie a költségvetés hiányát.
A jövőben magasabb adót kell majd fizetni a gyógyszerek, az alkohol után., de emelik a társasági adót is. A szakszervezetek pedig pont az ellenkezőjét akarják: a kormány költsön többet az egészségügyre és az oktatásra.
Logikus a kérdés, hogy a mintagyerek mitől süllyedt ilyen mélyre? Mitől lett az eddig az Európai Unió egyik gazdaságilag legstabilabb államának költségvetésében tátongó lyuk?
A dolgok megértéséhez álljon itt néhány idézet. „Egyetlen orosz gázmolekulát sem vettünk az éppen egy éve átadott hollandiai eemshaveni LNG-terminálon keresztül” – hirdeti büszkén a cseh állami tulajdonú CEZ energetikai vállalat szeptemberi közleménye. Tegyük hozzá, hogy a hajók többsége az Egyesült Államokból, louisianai és texasi terminálokról szállított cseppfolyós földgázt Európába. „Csehország az idei első fél évben nem hozott be Oroszországból földgázt – jelentette ki Jozef Síkela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter júliusban. Ugyancsak ettől a tárcavezetőtől: Az orosz gázt többek között norvég földgázzal helyettesítettük.
Brüsszelben és Prágában örömtüzeket gyújtottak, hogy a csehek teljesen le tudtak válni az orosz gázról. Úgy látszik azonban, hogy nyilván a memóriazavar következtében mindenki elfelejtette hozzátenni, hogy az amerikai és a norvég gáz jóval drágább Csehország számára, mint az eddig használt orosz gáz. Az Eurostat idén októberben közzétett adatai szerint: Az EU-ban a háztartási gázárak Hollandiában voltak a legmagasabbak (0,2481 euró/kWh), míg Magyarországon a legalacsonyabbak (0,0337 euró/kWh) 2023 első felében.
Az orosz gázról való leválásnak bizony ára van és ezt a lakosságnak kell most Csehországban megfizetnie. De nem csak a gáz lakossági áráról van szó.
Csehországban a lakosság egy részénél komoly gondok adódtak a gázkazánokkal a Norvégiából importált földgáz minősége miatt. A probléma a szulfát mennyiségével van, amely jóval magasabb, mint a korábban importált orosz földgáz esetében volt. A gázkazánoknál gyakorivá vált az alkatrészcsere, amely esetenként jelentős kiadást jelent a tulajdonosnak.
Nehéz lenne azt mondani, hogy a cseh költségvetés problémái és a kormányzati megszorító intézkedések között nincs összefüggés.
Nyilvánvalóan van, ha nem lenne, akkor a hangzatos szavak ellenére, miért kezdett Csehország megint orosz gázt vásárolni. Ja, ezt azért nem verték nagydobra.
A szerző főmunkatárs
