– Mi volt a célja annak, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) összevonásával létrejött a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK)?
– Az új intézet létrejöttével az volt a cél, hogy Magyarországon egy egységes, erős és hatékony egészségügyi hatóság működjön azoknak az értékeknek a megtartásával és megerősítésével, amelyek eddig különállóan már megvoltak az egyes intézetekben. Közismert, hogy a Belügyminisztérium két háttérintézménye külön-külön is jelentős szerepet töltött be az egészségügyi ellátás biztonságát garantáló hatóságok között. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához, a betegek kezeléséhez szükséges összes engedélyezési folyamat, mint például a működési engedélyek kiadása, a gyógyszergyártás és gyógyszer-kereskedelem engedélyezése az összevonás révén augusztus 1-jétől mind egy intézetbe került. Ez azért előnyös, mert csökkent a szakhatósági feladatok száma, hiszen eddig a két különálló intézet bizonyos szakmai feladatok ellátásához más intézet szakembereihez fordult, valamint az ügyfeleknek is egyszerűbbé és átláthatóbbá vált a rendszer. A korábbi többszereplős engedélyeztetési folyamat helyett már elegendő kizárólag az NNGYK-val felvenni a kapcsolatot – olvasható a magyarnemzet.hu oldalán.
– Milyen következményekkel járt az egyesülés?
– Egy állami intézet felelős vezetőjeként arra kell törekednem, hogy optimális költségfelhasználással és a szakmaiság sérülése nélkül végezzék el a hatósági feladatokat. Ezek garantálásához elengedhetetlen az intézet működését biztosító szabályok felülvizsgálata, azok egységesítése, a jó gyakorlatok megtartása és a szervezet integritását veszélyeztető rendelkezések kiiktatása. A fúzió következtében egyfajta létszám-optimalizálás is történt, hiszen egyesült a szakértői gárda, ami egyrészt egyéni fejlődési lehetőségeket teremt, másrészt a két intézet különálló szakmaiságának egyesülése a tudományos életben is jelentős erőforrást hoz, továbbá az itthon elismert szaktudással a nemzetközi színtéren is nagyobb hangsúllyal meg tudunk jelenni. Most még azt az időszakot éljük, amikor az új intézményben a kollégáink napról napra fedezik fel az újonnan megnyílt lehetőségeket.
– Milyen feladatokat lát el az NNGYK? Mi változott a két korábbi szervezet, az OGYÉI és az NNK feladataihoz képest?
– Az egészségügyi szolgáltatók, kórházak működtetését az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) látja el, vagyis az Okfő felelős az alapellátástól a járóbeteg-ellátáson át a fekvőbeteg-ellátásig az egészségügy működtetéséért. Kiemelten fontos, hogy a működtető szerv mellett legyen egy egységes, erős hatósági szerv, amely a hatósági feladatokat egy szervezet égisze alatt, egy kézben tartva, még erősebben képviseli, ez az NNGYK feladata. Az idén létrejött szervezetben az NNK és az OGYÉI kiváló szakembereinek a tudását és tapasztalatát összesítjük, hogy még többet és még jobban fókuszálva tudjunk tenni a magyar lakosság egészségének védelméért.
Bár az NNGYK számos elsőfokú hatósági feladatot is ellát, kiemelt feladata a területi egészségügyi hatóság szakmai irányítása, valamint az, hogy növekedjen a népesség egészségben eltöltött életéveinek száma.
Az egyik legfőbb célunk, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, amelynek fókusza eddig az NNK-nál volt, ugyanakkor a táplálkozás-egészségügy révén az OGYÉI is látott el preventív feladatokat. A másik kiemelt célunk, hogy ha valaki már megbetegedett, akkor biztonságos körülmények között, biztonságos eszközökkel és orvosságokkal gyógyítsuk.
– Hogyan támogatja az intézmény egy új gyógyszer hivatalos engedélyeztetését?
– Az NNGYK-hoz tartozik a kutatás-engedélyeztetés, a kutatók az engedélyezés során már egy teljes dokumentációt nyújtanak be. Amennyiben sikerrel jár egy új gyógyszer fejlesztése a klinikai vizsgálatok alapján, akkor a gyógyszer-engedélyezési folyamat ismételten hatóságunkhoz kerül. Egy gyógyszernek vagy egy vakcinának soha nincs végtörténete. Ameddig forgalomban van, követni és figyelni kell, hiszen használata során is felléphet eddig nem tapasztalt mellékhatás. Nagyon fontos, hogy aki ilyet tapasztal, az jelentse az NNGYK-nak, hiszen amennyiben igazolódik az észrevétel indokoltsága, a hatóság intézkedni fog, ami akár a termék piacról történő kivonását is jelentheti.
Megelőzés és szűrővizsgálatok
– Magyarországon az egészségtudatosságnak van hová fejlődnie, mert az emberek nagy része nem vesz részt az ingyenes szűrővizsgálatokon. Hogyan lehetne a még otthon maradókat a részvételre ösztönözni?
– Az NNGYK a szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát, és új, de már pilot-jelleggel kipróbált népegészségügyi célú szűrések bevezetését javasolja. Hazánkban jelenleg az emlőszűrés, a vastagbélrákszűrés, illetve a méhnyakrákszűrés az a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogram, amelyek esetében a részvételi hajlandóság növelése a célunk. Gyakori megbetegedésekről beszélünk, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek, viszont ezeknél egy adott időintervallumon belül még időben be tudunk avatkozni, hogy elkerüljük a betegség súlyos kimenetelét. Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható.
Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is, bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem.
A teljes interjú IDE kattintva érhető el.
