Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán arról beszélt, hogy a még folyó kifizetések összesen végül elérik a 270 milliárd forintot.
A hiteleket szolgálja az Agrár Széchenyi Kártya legújabb konstrukciója is. Ma a gazdák hitelállományának közel 80 százaléka kamattámogatott konstrukciójú – tette hozzá az államtitkár.
Feldman Zsolt elmondta: az agráriumban a legnagyobb változást idén az agrárökológiai program (aöp) alkalmazása hozta, amire az uniós területalapú támogatások 30 százalékát kell fordítani, mintegy 200 millió eurót. A magyar gazdálkodók közül 62 ezren választották ezt a lehetőséget, az 5,1 millió hektáros mezőgazdasági területből 4,1 millió hektárra vonatkozóan.
Arra is kitért, hogy most zajlik az európai uniós Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv első módosítása, miután az uniós források feltételeinek, követelményeinek szabályozása tavaly született meg, de az elmúlt egy évben a jogszabályalkotás és a támogatásigénylés tapasztalatai alapján szükségessé vált a változtatás. Ez a módosítást 2024 januárban fogadják el, a legnagyobb változások a gyepterületek kaszálásának gyakorlatát érinti.
Mint az államtitkár kifejtette: az aöp-ben résztvevő gazdák most, ha nem tudják teljesíteni a vállalásaikat, akkor a teljes támogatástól elesnek. Sikerült azonban elérni, hogy részleges teljesítés esetén legalább a támogatás 30-50 százalékához mégis hozzájussanak.
Feldman Zsolt kiemelte: az elmúlt két évben 1200 milliárd forinthoz jutott a magyar mezőgazdaság, ebből 750 milliárdot fizettek ki a vidékfejlesztési programokra. A jövő évben elindul az új pályázati rendszer, amelynek alapvető szempontja a folytonosság fenntartása, ezért februárban kezdik el meghirdetni az első pályázatokat.
Említést tett arról is, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes európai megjelenése teljesen megváltoztatta az agrárpiaci környezetet. Az ukrán mezőgazdaság tartós jelenléte miatt alkalmazkodnia kell a magyar gazdáknak is, leginkább hatékonyságjavítással, illetve speciálisabb szántóföldi növények termesztésével érdemes foglalkozni, amelyekre erős a kereslet.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy vélekedett: az Ukrajnában működő mezőgazdasági cégek értékesítési kényszerben vannak. A legnagyobb ilyen vállalkozások egyébként szaúdi, nyugat-európai és többségében amerikai kézben vannak.
Az ukrán gabonával kapcsolatban azonban az is probléma, hogy nemcsak Magyarországon jelent meg, hanem azokon a piacokon is, ahová eddig a magyar gazdák értékesítettek, mint például Olaszország – tette hozzá.
A kamarai elnök beszámolt arról is, hogy a gazdák adminisztrációs terheinek növekedése miatt bővítik a falugazdász hálózatot a vidékfejlesztési program forrásainak felhasználásával.
Győrffy Balázs kitért a jégkármérséklő rendszer tapasztalataira is, amelyek szerint 2017-ben, a rendszer indulása előtt még 72 ezer hektáron szenvedtek jégkárt a gazdák, idén azonban már csak 30,5 ezer hektáron. Idővel a rendszert automatizálni fogják, mert már egyre nehezebb embert találni arra, hogy manuálisan elindítsa a rakétákat.
A vadkárokat illetően is változásról számolt be, a kamara ugyanis egy követeléskezelő felállításáról döntött, amelyik a kiszolgáltatott gazdák vadkárát átvenné, és helyettük rendezné a vadászatra jogosultakkal. Mintegy 3 milliárd forint az évente megtérített mezőgazdasági vadkár, de szakértői becslések szerint mintegy 21 milliárd forint lenne indokolt – érvelt Győrffy Balázs.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az európai uniós büdzsében a neki járó pénzekből egyetlen centet sem hajlandó hagyni Magyarország. Ehhez arra is szükség van, hogy ne legyenek hibák a támogatási kérelmek beadásánál, erre szolgál a falugazdász hálózat bővítése is – mondta.
Beszélt arról is, hogy az orosz mezőgazdaságnak jól jött az európai embargó, mert nagyobb összegeket kapott fejlesztésekre, hogy növelje a termésátlagot. Az ukrán mezőgazdaságban ugyanakkor jelentős hozammal termelnek, mégpedig a legkorszerűbb amerikai gépekkel, de a MAGOSZ vizsgálatai olyan vegyi anyagokat azonosítottak, amelyek már régóta be vannak tiltva az Európai Unióban.
