A hatósági közleményeket idézve Dél-Koreában november első napjaiban háborút hirdettek az ágyi poloskák ellen. Ahogy a The Guardian írja, az 1960-as években az országos kampánynak köszönhetően csaknem teljesen kiirtották ezeket az élősködőket. Ám most, a Covid–19 miatti utazási korlátozások feloldása után, újra komoly gondot okoznak a behurcolt és ott elszaporodó paraziták. A hatóságokhoz egyre több helyről, egyre több bejelentés érkezett ágyi poloskák megjelenéséről, és a beszámolók szerint a lakosság egy része szinte pánikszerűen reagál felbukkanásukra.
A kormányzat ezért harcba indult a poloskák ellen, többhetes intenzív irtó- illetve felvilágosító kampányba kezdve, sőt átszámítva mintegy 140 millió forintból különleges gyorsreagálású testületet állít fel a feladatok koordinálására és végrehajtására.
Nem így tesz Észak-Korea, ahol a hatóságok a fedett források híradásai szerint jobbára passzívan figyelik a vérszívók terjedését.
Az ágyi poloskák jelen vannak a családok otthonaiban éppúgy, mint közintézményekben, illetve a különböző büntetés-végrehajtási intézetekben, elkülönítő- és kényszermunka-táborokban. Különösen ezekben a létesítményekben válik egyre tarthatatlanabbá a helyzet, de ezekben az esetekben még kevésbé lehet számítani arra, hogy a hatóságok tesznek valamit a helyzet javítása érdekében.
Kényszerű együttélés
A Daily NK-nak nyilatkozó források szerint az ágyi poloskák általánosan elterjedtek Észak-Koreában, elsősorban a vidéki közösségekben, így Észak-Hamgjong tartományban is, mely az ország északkeleti térségét öleli fel. Sőt az onnan megszólaló forrás azt állítja, hogy alig van olyan otthon, mely ne lenne fertőzött ezekkel a vérszívókkal.
A háztartásokba nagyon gyakran a vörösfenyővel kerülnek be az élősködők. Az észak-koreaiak nagyon gyakran használják ezt a fafajtát otthonaik berendezéséhez, mert egyébként jó alapanyag bizonyos használati és berendezési tárgyakhoz. Az ezekben megtelepedő rovatok már könnyen elszaporodnak a lakásokban.
Számos vidéki otthonban éjjel és nappal is látni ezeket a rovarokat a falakon. Bár sokan használnak ellenük különböző kártevőirtó szereket, ezek hatásossága egyre csökken. Az általában az emberi egészségre is káros vegyi anyagok ugyan néhány napig távol tartják a kártevőket, de utána azok visszatérnek.
Az embereknek nem marad más hátra, mint hogy kézzel csapdossák le a poloskákat, különösen azért, mert a vegyszereket amúgy is szerény jövedelmükből kell megvásárolniuk.
Az egyik, biztonsága érdekében névtelenül nyilatkozó forrás azt mondta, hogy Észak-Koreában az emberek zsiványnak hívják az ágyi poloskákat, mert gyorsan eliszkolnak és még csak el sem pusztulnak, amikor rovarirtó szerrel fújják le őket. A fellépés talán akkor lehetne hatékony ellenük, ha minden háztartásban egyszerre történne meg, így viszont csak időpocsékolás, mert a kártevők mindig visszajutnak az otthonokba, miközben a szerekkel szemben is egyre ellenállóbbak.
Nincs hova bújni
Úgy tűnik, az ágyi poloskák inváziója új szintre jutott azzal, hogy a különféle börtönökben és táborokban is elszaporodtak. A beszámolók szerint most a Hörjong városa mellett működő kényszermunka-tábort igázták le a poloskák, de az illetékesek nem foglalkoznak a problémával.
A kényszermunka-táborba zártaknak kora reggeltől késő estig dolgozniuk kell, miközben ébredéskor és lefekvéskor is szenvednek a vérszívóktól– mondta az egyik nyilatkozó a lapnak.
A bezártaknak nincs más választásuk, mint magukban tartani a méltatlan körülmények miatti szenvedésüket. Ha ugyanis szóvá teszik azt, akkor az egyetlen válasz, hogy az őrök megverik őket.
A kormányzat a hétköznapokban, az átlagos életvitelt folytató, nem büntetett állampolgárai érdekében sem tesz semmit az ágyi poloskák ellen. Azoknak a szava, akiket büntetésből zártak kényszermunka-táborba, még annyit sem ér, mint a szabad állampolgároké, ezért nem is számíthatnak segítségre a rovarok ellen – vélte a nyilatkozó.
