Baktay Patríciát mélyen megérintette Schmidt Éva személyisége, és azok a mitikus témák, amelyekről a néprajzkutató Halmy György filmjeiben beszélt. Több textilképe, installációja is erről szól, de külön alkotást szentelt például a Lelőtt katona alakjának.
Schmidt Éva úgy gondolta, hogy a huszadik században már nincsenek győztes háborúk, nem lehetnek igazi ünnepelt hősök a katonák, hanem csak áldozatok. Lelőtt harcosok, mint például az a hanti katona, aki a második világháború idején Magyarországra hozta a magyarok történetét, amelyet az Arvisura két első kötetében adott közre Pál Zoltán. A lelőtt harcos alakjában – úgy gondolta – a régi katona és a szabadságharcos, forradalmár alakja olvad össze.
Ezek a harcosok már nem győztes hódítók, hanem maguk is áldozatok, és erejük, győzelmük, hírnevük, emlékezetük az általuk hozott áldozaton keresztül érvényesül. Schmidt Éva saját magát is lelőtt harcosnak tartotta, és úgy gondolta, hogy a hanti katona történetét kell folytatnia. Így jutott el a hantikhoz, és kezdte felgyűjteni már éppen elveszőben lévő hagyományaikat.
A Halottaskönyv című filmben szereplő Baktay Patrícia-alkotás, amelyet a néprajzkutatónak ajánlott
Fotó: Halmy György archívumából
Mint Halmy György lapunknak elmondta, a Lelőtt katona alakja a huszadik- huszonegyedik században fizikai élő értelemben élő emberekre is vonatkoztatható, ugyanis szerinte aki elkezd azzal az archaikus tudással foglalkozni, amely ellentmond korunk atesita-materialista- technicista szellemiségének, bizonyos értelemben lelőtt katonává válik. Megváltozik az élete, gyakran megváltozik a munkája, hivatása, lecserélődik a környezete. Mintha valamilyen értelemben meghalna.
A Lelőtt katonát, ezt az egyszerre archaikus és modern mitikus alakot is textilszoborként jelenítette meg a 2010-ben elhunyt textilművész Schmidt Éva gondolatai nyomán. Készített egy sámán keresztet is, amelyet Schmidt Éva emlékének ajánlott fel. A filmben Bárd Noémi az alkotás előtt olvassa fel a Tibeti Halottaskönyvet. Ennek Halmy György szerint nem csak az a jelentősége, hogy a filmben így mintegy jelenvalóvá teszi a néprajzkutató alakját, hanem beteljesíti a néprajzkutatónak azt a kívánságát is, hogy halálakor olvassák fel neki a Halottaskönyv szövegét.
Fontos adalék a textilművész alkotásainak utóéletével kapcsolatban, hogy Baktay Patrícia férje a teljes művészi hagyatékot a Concordantia Carpatiensis nevű csoportra hagyta, amely Keszüben Bázis nevű központja művészetterápiás részlegében fogja feldolgozni, elvégezni a művek állagmegóvást, és kiállítani a mitikus alakokat, témákat egyéni módon megfogalmazó szobrokat, textilképeket, installációkat.
A Halottaskönyv című film vetítése és a bevezető előadás kapcsán Halmy György filmrendező úgy fogalmazott, hogy ezúttal az lesz a célja, hogy az utóbbi négy-öt vetítés anyagának összefüggéseit és bennük rejlő titkokat, mint egy nagyobb rendszer részeit bemutassa a jelenlevőknek.
Közreműködik: Fürjes Kati dob és Berényi Dávid színész.
Az előadás és a vetítés helyszíne: 1125. Istenhegyi út 29. Széll Kálmán tértől 21-es busszal negyedik megálló.
A szervezők kérik, hogy az érdeklődők jelezzék részvételi szándékukat itt:
