Lánczi Tamás elmondta: vannak olyan ügyek Szerbibában, amelyek csak a magyaroknak fontosak, ezért kell, hogy helyet kapjanak a képviselőik a tárgyalóasztalnál. Ezen ügyek között megemlítette a nemzetiségi, az oktatási kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy az előrehozott választásokra egy nagyon „kiélezett és feszült” pillanatban kerül sor, ezért nem mindegy, hogy pontosan kik „kerülnek Szerbia kormányrúdjához”.
Lánczi Tamás szerint a migrációs válság Szerbiában nagyon súlyos kérdés és ehhez hozzátartozik a tálibok uralta, felfegyverkezett embercsempész-hálózatok ténykedése, ami a helyi magyarok életét is érinti, de feszültséget okoz a koszovói helyzet is, amelyben háborús konfliktus esélye is benne van. Hozzátette, magyar szempontból fontos kérdés az is, milyen irányba fordul Szerbia az ország esetleges uniós csatlakozása kapcsán. Elmondta, politikai képviseletre van szükség ahhoz is, hogy az autonómiát tartalommal lehessen megtölteni, ugyanakkor fontos kérdésnek nevezte a helyi fejlesztések ügyét is.
Hozzáfűzte, hogy a Vajdaságban nemcsak szerbek és magyarok élnek, hanem horvátok, románok és szlovákok is, akiknek szintén van politikai képviseletük. „Tehát ez egy soktényezős verseny és a forrásokért komoly verseny folyik (…), mindenki harcol azért, hogy hozzá menjenek a fejlesztések, náluk valósuljanak meg azok az égetően fontos dolgok, amelyek nélkül egyetlen település sem létezhet” – fogalmazott a politológus. Kérdésre elmondta azt is, hogy a két országnak a „történelmi léptékű megbékélésében”, ami 2012-ben kezdődött, s azóta is töretlen, alapvetően a két kormánynak volt döntő szerepe, de nagyon fontos volt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatása is.
Hangsúlyozta, hogy több száz éves távlatban sem voltak soha ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok, mint most; a történelmi példák azt mutatják, hogy amikor ez a két ország képes volt együttműködni, „akkor mentek itt jól a dolgok a Kárpát-medencében, meg tőlünk délebbre, amikor mi konfliktusban voltunk, annak mind a két ország a kárát látta”. Lánczi Tamás beszélt arról is, hogy a kisebbségi autonómia hozzásegítené az adott országokat ahhoz, hogy belpolitikai értelemben stabilabbak legyenek, hiszen ezzel sok politikai feszültséget lehetne megspórolni. „Ez egy nagyon jó példa lehetne Románia és Ukrajna számára is” – tette hozzá.
A politológus szerint bár a választás időpontja nem túl szerencsés a közelgő karácsony miatt, de az a tapasztalat, hogy a voksoláson való részvétel növekvő tendenciát mutat a helyi magyarok körében, ezért – ha a mozgósítás is megfelelő volt – ezzel most nem lehet probléma. Az esélyeket latolgatva megjegyezte, hogy kevésen múlhat Aleksandar Vucic győzelme, ezért akár a VMSZ is játszhatja a mérleg nyelvét a belpolitikában.
Brasnyó Zoltán, az M1 aktuális csatorna tudósítója Szabadkáról bejelentkezve elmondta, hogy a december 17-re kiírt előrehozott parlamenti választás előtt a VMSZ képviselői, aktivistái a magyarlakta terület „minden szegletébe” megpróbálnak eljutni, hogy tudatosítsák az emberekben a voksolás fontosságát. Emlékeztetett, hogy a napokban Szerbiába látogatott Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A műsorban megszólalt Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki azt mondta: még novemberben fogadták el a tájékoztatási stratégiájukat, valamint lefolytatták az oktatási és a kulturális stratégia közvitáját, amelyet a jövő év elején fogadhatnak el. Azért fontos ezeknek a stratégiáknak az elfogadása, mert olyan ügyekre reflektálnak, amelyek kiemelt szerepet töltenek be a vajdasági magyar közösség megmaradása szempontjából – emelte ki a tanács elnöke.
Kifejtette: óriási a tétje a december 17-i választásoknak, hiszen a magyar parlamenti képviselőknek figyelniük kell arra, hogy ne sérüljenek a magyar kisebbséget érintő hatáskörök. Nem mindegy tehát, hogy mennyi képviselője lesz Belgrádban a VMSZ-nek, sem pedig az, hogy Újvidéken milyen érdekérvényesítő képessége lesz a helyi közösségnek – fogalmazott Fremond Árpád.
