A monetáris politikában különösen fontos a gyorsan változó trendek megfelelő azonosítása. Habár a jegybankok sem rendelkeznek a jövőt megjósoló kristálygömbbel, előrejelzéseikkel és előretekintő kommunikációjukkal igyekeznek irányt mutatni a gazdaság szereplőinek.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kiemelten fontossá vált, hogy a jegybankok a gazdasági folyamatok átfogó értelmezéséről és azokra hatást gyakorló monetáris politika várható alakulásáról rendszeresen és közérthetően kommunikáljanak.
Különösen fontos ez napjainkban, amikor az infláció visszatérése valamennyi jegybanknak gazdaságtörténelmi kihívást jelent. Az inflációs ráták még mindig a jegybanki célértékek felett alakulnak, és ezzel párhuzamosan vita zajlik arról, hogy megfelelő időzítéssel és módon reagáltak-e a jegybankok az infláció újbóli megjelenésére.
Annak érdekében, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes áttekinteni a világ egyik vezető társadalomtudományi és közgazdasági kutatóintézete, a London School of Economics által frissen publikált, a jegybanki kommunikációt elemző tanulmányának eredményeit.
A 24 jegybank gyakorlatát feltáró tanulmányban a döntéseket követő kamatközlemények kerültek górcső alá. A tanulmány szerzői a legkorszerűbb elemzési módszereket használták (szótáralapú szentimentvizsgálatot és gépi tanulási módszereket), amelyek segítségével a közlemények szövegét számszerű mutatókkal jellemezték és értékelték, így alkotva képet a jegybanki kommunikációról. A közlemények monetáris politikai irányultságának számszerűsítése mellett a kapott idősoros adatok irányadó kamattal és inflációval való kapcsolatát is megvizsgálták egy húszéves, a gazdasági folyamatokat tekintve nagyon változatos időszakra.
A tanulmány eredményei szerint a feltörekvő országok jegybankjai az elmúlt két évtizedben a monetáris politikai kommunikáció terén figyelemre méltó előrelépést tettek. A globálisan meghatározó jegybankoktól (Federal Reserve, Európai Központi Bank) tanulva számos alapelvet és „jó gyakorlatot” emeltek át a saját kommunikációs palettájukba, figyelve arra, hogy az újításokat az adott országra jellemző körülményekhez igazítva alkalmazzák.
A kommunikáció fejlesztése és finomhangolása jó szolgálatot tett a koronavírus-járványt követő, magas inflációval sújtott időszakban. A feltörekvő országok jegybankjai két kritikus szempontból is jobban teljesítettek, mint a fejlett piaci társaik: a inflációs nyomást időben jelezték, majd megfelelő időzítéssel reagáltak is rá, illetve ezzel összefüggésben elkerülték a bankszektor turbulenciáit a kamatemelési ciklus alatt.
Mindezek eredményeképpen a monetáris kondíciók lazítására is hamarabb nyílt tér a feltörekvő országokban.
A vizsgált országok között Magyarország is szerepelt, az eredmények pedig visszaigazolták, hogy az MNB előretekintő kommunikáció terén nyújtott teljesítménye objektív mikroszkóp alatt, nemzetközi viszonylatban vizsgálva is kiemelkedő:
- Az MNB monetáris politikai kommunikációja az elmúlt két évtizedben egyre átláthatóbbá és közérthetővé vált. Ebben a tekintetben az MNB beérte a globálisan meghatározó jegybankokat is.
- A legtöbb vizsgált jegybank először érzékeli a tényleges inflációt, majd 1–3 hónapos késéssel kezd kommunikálni róla. Ezzel szemben az MNB már az aktuális számok nyilvánossá válása előtt megkezdi a kommunikációt az inflációról, ebben a tekintetben az abszolút első helyet foglalja el az elemzés alapján: nem volt más jegybank a vizsgáltak között, amely az inflációs folyamatok megváltozását hamarabb jelezte volna, mint a magyar jegybank.
- A legutóbbi egyértelmű példa erre, hogy az infláció koronavírus-válságot követő emelkedéséről az MNB az elsők között már jó előre, 2021 elejétől kommunikált. A jegybanki kommunikáció hangvétele ezt követően egyre szigorúbbá vált, vagyis az MNB az egyik első jegybank lett, amely jelezte, hogy a következő időszakban az infláció csökkentésének szándéka elsődleges fontosságúvá válik.
Az inflációs hangulatindex és az infláció közötti kapcsolat
Fotó: MNB
A tanulmány eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy alaptalanok azok az időről időre felmerülő kritikák, amelyek szerint az MNB fáziskéséssel reagált volna a folyamatok megváltozására.
A magyar jegybank az előretekintő monetáris politikai kommunikációjával, illetve a határozott, jól előkészített intézkedéseivel rendre megcáfolja ezeket a kritikus hangokat.
Ennek egyik legutóbbi példája, hogy az MNB elsők között jelezte az infláció koronavírus-válságot követő megugrását, és az Európai Unióban elsőként szállt szembe az inflációval.
Természetesen az eredmények sem maradnak el, hiszen a határozott jegybanki lépések, kiegészülve az egyre hatékonyabb kormányzati intézkedésekkel, széles körben fejtik ki dezinflációs hatásukat, az infláció idén novemberben már bőven az egy számjegyű tartományba mérséklődött.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, a Monetáris Tanács korábbi tagja
