Egy most megjelent tanulmány szerint a forgalomban való ücsörgés a vérnyomást is megemelheti: igaz, nem a frusztráció, hanem a sofőrök által belélegzett légszennyezés miatt.
Hetente négy órát ingáznak.
Ezek az egészségügyi hatások talán sehol sem érezhetőek olyan élesen, mint például Dél-Koreában, ahol az OECD-országok közül a leghosszabb az átlagos ingázási idő és a legmagasabb a depressziósok aránya. Mégis kevés kutatást végeztek az ázsiai népesség körében a hosszú ingázás egészségügyi hatásairól, illetve arról, hogy a fizikai hatások hogyan vezethetnek a rossz mentális egészséghez, például a depresszióhoz.
A Journal of Transport & Health folyóiratban publikált, több mint 23 ezer ember bevonásával készült új tanulmány ezt a kutatási hiányosságot orvosolta. A szakemberek megállapították, hogy az egy óránál hosszabb ideig ingázók tizenhat százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziós tüneteket, mint azok, akiknek ingázása harminc percnél rövidebb.
Dong-Wook Lee, a koreai Inha Egyetem közegészségügyi kutatója és munkatársai a Fifth Korean Working Condition Survey egy 2017-ben végzett, országos reprezentatív felmérés aktív korú résztvevőire vonatkozó adatokat vizsgálták. A felmérés résztvevői az Egészségügyi Világszervezet ötpontos jóléti indexe alapján válaszoltak a kérdésekre, amelyekből a kutatók a mentális egészségüket értékelték.
Az átlagos napi ingázási idő negyvenhét perc volt, amely csaknem négy óra ingázást jelentett hetente, amikor az emberek öt napot dolgoztak.
A 23 415 válaszadó egynegyede számolt be depressziós tünetekről, amelyet indexpontszámai alapján ítéltek meg, ám ez messze áll az orvosi értékeléstől vagy bármilyen diagnózistól.
Kevesebb idő jut másra.
Bár a tanulmány nem mutatott ki ok-okozati összefüggést a több mint egyórás ingázás és a férfiak gyengébb mentális egészsége között, ez a kapcsolat azoknál a férfiaknál volt a legerősebb, akik nem voltak házasok, heti ötvenkét óránál többet dolgoztak, és nem született gyermekük.
A nők körében a hosszú ingázási idő az alacsony jövedelműek, a váltott műszakban dolgozók és a gyermekes munkavállalók körében állt a legerősebben összefüggésben a depressziós tünetekkel.
Kevesebb szabadidővel az emberek kevés időt fordíthatnak a stressz levezetésére és a fizikai fáradtság leküzdésére alvás, hobbi és egyéb tevékenységek révén – mondták a kutatók a Korean Biomedical Review című szaklapnak, amelyet a ScienceAlert online tudományos portál idéz.
Az elemzés kiigazította az életkort, a heti munkaórákat, a jövedelmet, a foglalkozást és a műszakos munkát, amelyek mind olyan tényezők, amelyek hatással lehetnek valakinek a mentális egészségére.
A depressziós tünetek számos egyéni kockázati tényezőjét, például a családi előzményeket azonban nem vették figyelembe.
A hosszabb ingázásnak azonban akad néhány lehetséges előnye is, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk: néhány ingázó úgy írja le a hosszú hazautat, mint egy jó alkalmat arra, hogy kikapcsoljon, vagy eltávolodjon a munkától.
