A fenntarthatóság középpontjában a közösségi értékrend áll – emelte ki az előadó – a piac mindenhatóságába vetett szemlélettel szemben. Az értékrend centrális helyének az indoka az, hogy egy közösségnek a társadalomról, gazdagságról, az intézményrendszerről, az élő és élettelen környezetéről alkotott véleményében jelentős szerepet játszanak a történelmi, vallási, és kulturális determinációk. Az értékrend határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy közösség állást foglal a társadalom és gazdaság, valamint az őt körülvevő környezet fenntarthatóságáról, illetve fenntarthatatlanságáról. Ennek hangsúlyozása azért is indokolt, mert az ortodox közgazdaságtan szikár modelljei kizárják az értékrenddel kapcsolatos összefüggéseket, miközben az értékrendi zavarok korát éljük. Olyan torz elemek jelentek meg, amelyek veszélyeztetik az élő és élettelen környezet fennmaradását!
A fenntartható piacgazdaság integratív fogalom abban az értelemben, hogy minden elem összefügg egymással, ugyanakkor az egész a részek összessége. Értelmezéséhez, vizsgálatához, elemzéséhez elengedhetetlenül szükség van a holisztikus megközelítéshez. A fenntarthatóság nem szűkíthető le a környezeti terhelés, a zöld megoldások kérdéskörére. Ez utóbbi (például az energetikában, stb.) ugyanis felveti a megvalósításukhoz szükséges ritka-fémek (például réz, stb.) kinyerésének, kohósításának energiaigényét.
A fenntartható piacgazdaság credója négy pontban foglalható össze – emelte ki az előadó:
- A család és a munkaalapú, szociálisan érzékeny, igazságos, a közösség érdekeit szolgáló, felelősséget vállaló értékrend;
- A tudásalapú, szabályozott, teljesítmény- és eredményorientált, hatékony gazdasági és társadalmi rend;
- A robosztus szociális biztonság és korrekt integrációs elosztás, illetve az azt támogató stabil piacok;
- A körkörös reálgazdaság;
A fenntarthatóság időhorizontja per definíció nem korlátos, hosszú távra vonatkozik. Minden korosztálynak úgy kell tevékenykednie (termelni, fogyasztani, adott közösség keretein belül élni és az erőforrásaival gazdálkodni, az ezt biztosító intézményi kereteket megteremteni), hogy saját jóllétének biztosítása mellett figyelembe vegye a jövő generációiának jóllétéhez szükséges feltételeket is.
A második világháborút követően a liberalizmus erősödésével lassan, de biztosan olyan értékrend nyert teret, amelyben súlyponti elem lett az önmegvalósítás, önkifejezés és a posztmodernitás hangsúlyozása, amelynek számos káros következménye nap mint nap tetten érhető. Ezért mind az egyéneknek, mind pedig a közösségeknek talán a korábbinál is nagyobb szükségük van a nihilizmus helyett a lelki és erkölcsi támaszra, a bizonytalanságban a stabil kapaszkodókra. Ilyen biztos pont a spiritualitás és a család – amely szoros kapcsolatban van az igazságossággal és a szociális érzékenységgel –, a tudás, a felelősségvállalás, a szolidaritás, a környezet tisztelete és a tisztesség.
Kocziszky György
Fotó: MH/Purger Tamás
A fenntartható piacgazdaság crédója kilenc pontban foglalható össze:
- szociális érzékenység
- család és hit
- szolidaritás, egyéni és társadalmi felelősségvállalás
- tisztesség
- gyorsaság
- tudás
- környezet tisztelete
A fenntartható piacgazdaság négy pillérre támaszkodik:
- A fenntartható társadalomra, amely a participáción és autonómián alapul, a közösség jóllétére helyezi a hangsúlyt.
- A fenntartható intézményrendszerre, amelynek a feladata a piac és a közszféra közötti helyes egyensúly megteremtése. A mindenre kiterjedő hatékony piacok elmélete gyenge lábakon áll. Ezt bizonyítják az egyre gyakrabban ismétlődő válságok és csődök.
- A fenntartható gazdaságra, azaz a kibocsátás bővülés olyan ütemű kell, hogy legyen, ami összhangban áll a társadalom igényeivel és a teherbíró képességével. – A professzor ennek kapcsán beszélt a magyar gazdaság jelenlegi állapotáról is. Megítélése szerint a hazai GDP növekedés fenntartható üteme 3,0 – 3,5 százalék között mozog hosszabb távon. Szerencsésen túljutottunk egy technikai recesszión köszönhetően a kormány költségvetési és a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának. Csak bízhatunk abban, hogy elkerüljük a túllövést, az egyensúlyinál nagyobb növekedési ütemet a jövőben.
- A fenntartható erőforrás gazdálkodás, amely a gazdaság, valamint a természet közötti egyensúlyt jelenti.
Kocziszky György előadását azzal zárta, hogy a tudás erőforrás, méghozzá újratermelhető erőforrás, ha azt valaki karbantartja. Erre épül a gazdaság, a jövő, s ha ennek az eredménye, tartóoszlopa stabil, akkor fenntartható gazdaságról, társadalomról, természetről beszélhetünk. Hozzátette: a fenntarthatóság morális, anyagi és szociális biztonságot eredményez. A globalizáció nem a jóllét alapja, ahogyan azt jó néhányan megkísérelték elhitetni. Számos előnye mellett ui. a kisebb nemzetek olyan hatalmi centrumok nyomása alá kerülhetnek, amelyek célrendszerében nem, vagy csak virtuálisan jelenik meg a fenntarthatóság.