Adott a kérdés: Melyik cég a vezető gyártója az Oroszországba szállított úgynevezett kiemelt fontosságú harctéri cikkeknek, amelyeket a Nyugat meg akar tiltani?
Ha az Intelre tippelt, akkor a válasza helyes! A kijevi közgazdasági iskola (KSE) szankciós csoportja szerint az amerikai technológiai óriás idén is az élen áll. Őket követi a kínai Huawei. Aztán jön az Analog Devices, az AMD, a Texas Instruments és az IBM – mind amerikai vállalatok.
A KSE szankciókkal foglalkozó csoportja szerint a mikroelektronika, a vezeték nélküli és műholdas navigációs rendszerek, valamint más, szankcionált termékek orosz importja az idei év első kilenc hónapjában közel a háború előtti szintre állt vissza, havi 900 millió dollárral. Mindez azt mutatja, hogy míg a 2022. február 24-én kezdődött orosz teljes körű invázió miatt bevezetett nyugati szankcióknak volt egy ideiglenes hatása, Moszkvának és segítőinek nagyrészt sikerült átstrukturálni a beszállítási láncokat – Kína, Hongkong és Oroszország hátsó udvarában található országok, mint Kazahsztán és a NATO-tag Törökország segítségével.
Az EU ugyanakkor továbbra is erőlteti a szankciókat, a következő csúcstalálkozóra időzíti a 12. szankcióscsomag elfogadását.
Kicsit kezd ez az őrület hasonlítani Albert Einstein híres idézetére: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”
Elina Ribakova, a KSE nemzetközi programjának igazgatója szerint a nyugati magánszektort is felelősségre kell vonni. Úgy fogalmazott, kötelezővé kellene tenni, hogy nyomon kövessék termékeiket az egész értéklánc mentén a végcéljukig – éppúgy, ahogy a bankokat arra kényszerítették, hogy szigorítsák meg a pénzmosás elleni ellenőrzéseket és ügyfélvizsgálatokat a 2008-as válság után.
„Van egy semmilyen szabályzatunk. Papírra vetettük, de nem rendelkezünk semmilyen infrastruktúrával, hogy a magánszektor megfeleljen a követelményeknek – vagy hogy mi ellenőrizzük azokat” – mondta Ribakova a Politicónak.
Megkeresést követően az Intel úgy nyilatkozott, a vállalat felfüggesztette minden szállítmányát Oroszország, Fehéroroszország irányába. Hozzátették: megfelelnek minden az Egyesült Államok és szövetségesei által mindkét ország ellen hozott szankcióknak. Ugyanakkor azt is elmondták, azt nem tudják ellenőrizni, hogy jelenlegi ügyfeleik milyen célokra használják fel termékeiket.
„Ha olyan aggodalmunk merül fel, hogy az Intel termékeit használva egy üzleti partner visszaél az emberi jogokkal, korlátozzuk vagy megszakítjuk a kapcsolatot addig, amíg nem állapítjuk meg, hogy az Intel termékeit nem az emberi jogok megsértésére használják” – közölte az vállalat.
A KSE eredményei rendszeresen alátámasztják a Politico idei jelentéseit: A lap bemutatta korábban, hogyan jut el az Egyesült Államok által gyártott mesterlövész fegyvereknél használt lőszer Oroszországba, és hogy hogyan pozicionálta magát Kína Oroszország megbízható beszállítójaként nem halálos, de katonailag hasznos felszerelések terén.
Ami Európát illeti, bár vállalatai nem feltétlenül szerepelnek azok között a legnagyobb gyártók között, amelyek kritikus technológiákat szállítanak Oroszországnak, ipari vállalkozásaik egyre növekvő vizsgálatokkal néznek szembe a gépek és alkatrészek szállítása miatt – gyakran harmadik országokon keresztül, mint például Kazahsztán, ahol gyanús importnövekedéseket tapasztaltak.
A széles körben tapasztalható szankciósértések ellenére csak néhány esetet üldöztek európai hatóságok. A szankciók nem csak az Oroszországba irányuló import leállításában maradnak el a kitűzött céltól. A Putyinnal szoros kapcsolatban álló oroszokat – és a pénzüket – továbbra is szívesen látják Európában.
Mivel az EU-nak nyilvánvalóan nincsenek meg az eszközei vagy a politikai akarata ahhoz, hogy többet tegyen Oroszország gazdasági elszigetelése érdekében, a blokk a szankciókért felelős megbízottját, David O’Sullivant küldheti ki, hogy győzze meg azokat az országokat, amelyek – ahogyan diplomatikusan fogalmaz – nem igazodnak a szankciókhoz.
A kiemelt fontosságú harci technológiával kapcsolatban Sullivan a múlt hónapban a PoliticoEU Confidential podcastjában azt mondta, hogy az EU csekély sikereket ért el – de éppen egy olyan területen, amely abszolút kritikus Ukrajna védelme szempontjából.
