MH/MTI
2023. december 14. csütörtök. 13:13
Jellemzően olyan nőket küldenek börtönökbe, akiknek nincs olyan férfi hozzátartozójuk, akinél lakhatnának, vagy olyanokat, akiknél fennáll a veszély, hogy férfi hozzátartozóik esetleg bántalmazhatják őket. A hatóságok az érintett férfiaktól kötelezettségvállalást vagy eskü alatt tett nyilatkozatot is kértek arra vonatkozóan, hogy nem fogják bántani női rokonukat.
A nőket saját védelmük érdekében küldik börtönbe, „hasonlóan ahhoz, ahogyan Kabulban a börtönöket drogfüggők és hajléktalanok elhelyezésére használják” – állt a jelentésben.
Az ENSZ értesülései szerint nők már nem dolgoznak az igazságszolgáltatásban vagy a bűnüldözésben, nem foglalkozhatnak a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekményekkel, és csak akkor vehetnek részt a munkában, ha erre férfi felettesük kéri őket.
Mielőtt a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, Afganisztánban 23 olyan államilag támogatott védelmi központ működött, ahol a nők elleni erőszak áldozatai menedékre lelhettek. Ma már egyetlen ilyen központ sem működik – áll az ENSZ jelentésében.
A tálib kormányzat korábban közölte az ENSZ afganisztáni segélymissziójával, hogy nincs szükség ilyen menedékhelyekre, mert szerintük ezek nyugati elképzeléseken alapulnak.
A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a nők és lányok egyre inkább otthonukba zárkóznak. A hatodik osztályosnál idősebb lányokat az egyetemistákkal együtt az oktatásból, a közparkokból és a legtöbb munkahelyről is kitiltották. A 72 km-t meghaladó utakra férfi kísérőt kell magukkal vinniük, és megszabott öltözködési szabályokat kell követniük.
Jogvédő csoportok arra figyelmeztettek, hogy a tálibok uralma teret enged a nők és lányok elleni erőszaknak, és jelentősen korlátozza a számukra biztosított jogi védelmet.
