MH/MTI
2023. december 14. csütörtök. 15:36
Zsigmond Barna Pál sorsdöntőnek nevezte a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcsot, amelynek legfontosabb témája Ukrajna uniós csatlakozása lesz. Az államtitkár szerint Ukrajna gyors csatlakozásának támogatása mögött politikai megfontolások vannak, de a csatlakozás nincs végiggondolva biztonsági, gazdasági, mezőgazdasági szempontból. Zsigmond Barna Pál az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában hangsúlyozta: Ukrajna csatlakozása az unióhoz nem szolgálná sem az Európai Unió, sem Magyarország érdekeit.
Azt is mondta: nincsenek megalapozott számítások, hogy mennyibe kerülne a csatlakozás. Eddig 80-90 milliárd eurót költött az Európai Unió Ukrajnára, most egy újabb, 50 milliárd eurós javaslat fekszik a „brüsszeli asztalon”. Mindeközben nem lehet pontosan tudni, hogy mire ment el az eddig kapott pénz, és mire költené Ukrajna a jövőbeni támogatást – mondta.
Megjegyezte: azt már most lehet látni, hogy milyen következményekkel jár a mezőgazdaságban, ha az európai piacra beáramlik a gyenge minőségű ukrán gabona, vagy hogy a fuvarozási szektorra hogyan hatnak az Ukrajnát segítő, meggondolatlan lépések. Ezek mellett, mivel Ukrajna nagyon szegény ország – háromszor alacsonyabb a GDP-je, mint az unió legszegényebb országának, Bulgáriának –, ha csatlakozna az unióhoz, a kohéziós pénzek nagy része oda menne, a többi, kevésbé fejlett országnak pedig nem jutna forrás. Szólt arról is: az uniós csatlakozás egy hosszú, akár évtizedekig tartó, szabályozott folyamat, Ukrajna pedig a csatlakozás megelőlegezett feltételeit sem teljesítette.
Az államtitkár meglátása szerint azok az uniós országok, amelyek mindezek ellenére szeretnék, hogy Ukrajna csatlakozzon az unióhoz, nem a saját lakosságuk érdekeit, hanem Európán kívüli érdekeket szolgálnak. Példaként említette, hogy a balti államok kormányai támogatják Ukrajna csatlakozását, miközben a balti fuvarozók, a balti gazdák tiltakoznak ellene.
Zsigmond Barna Pál reményét fejezte ki, hogy a „józanság hangja kerekedik felül a következő napokban Brüsszelben”. „Vannak józan hangok” – jegyezte meg, példaként említve az olasz és az osztrák álláspontot.
