Hörghurut (alsó légúti gyulladás)
Hörghurut a dohányosoknál gyakrabban fordul elő. Ilyenkor a köhögés mellett a hörgő falán és a légcsövön lévő mirigyek sűrű, ragadós nyálkát termelnek, amely köpet formájában távozik a szervezetből. A köhögés erősödik a por, a cigarettafüst, a hirtelen hőmérsékletváltozás és a hideg levegő hatására. Kezeléséhez hurutoldó, lázcsillapító gyógyszerek, szükség esetén antibiotikum szükséges.
Torokfájás: garatgyulladás és mandulagyulladás
A meghűlés egyik legjellemzőbb következménye a torokfájás, amit okozhat torokgyulladás/garatgyulladás, illetve mandulagyulladás. A fájdalom sokszor nyelési nehézséggel társul. Bizonyos esetekben másodlagos bakteriális fertőzés léphet fel, ilyenkor az orvos torokkenetet vehet a pontos diagnózis felállításához.
Arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) megfázás után
Ha a betegség későbbi szakaszában gennyes orrváladékozást és intenzív arcfájdalmat tapasztal, illetve a köhögés sem akar enyhülni, feltétlenül forduljon orvoshoz, mert a tünetek alapján arcüreggyulladása is lehet. Kezdetben a nátha és az orrmelléküreg-gyulladás tünetei hasonlóak. Ha azonban három-öt nap elteltével a panaszok rosszabbodnak, és több mint tíz napig fennállnak, valószínűleg már orrmelléküreg-gyulladásról van szó.
Az orrmelléküregek gyulladása a nátha vagy allergia miatti gyulladásnak köszönhető orrmelléküreg-dugulás miatt alakul ki, leggyakrabban az arcüregben és a homloküregben. A kivezető nyílások elzáródása gátolja a nyák normális elfolyását, ami kiváló táptalajt jelent a kórokozók számára.
Az arc- és homloküreggyulladás tünetei a zöld vagy szürke orrváladék, rosszízű váladékozás a garat felé, arcfájdalom vagy nyomásérzékenység, enyhe láz. A nem megfelelően kezelt orrmelléküreg-gyulladás akár hónapokig-évekig is elhúzódhat. A terápia alapja az antibiotikum és a dugulás megszüntetése.
Tüdőgyulladás mint szövődmény
A nátha, megfázás és influenza szövődményeként tüdőgyulladás általában bakteriális felülfertőződés következtében alakul ki. A vírusok ugyanis károsítják a hörgők nyálkahártyáját, gyengítik a légzőszervek védekezőképességét, így megkönnyítik a gyulladást okozó baktériumok bejutását a tüdőbe. E szövődményre hívhatja fel a figyelmet a köhögés és köpetürítés, a légszomj, néha a légvételre fokozódó mellkasi fájdalom. Tüdőgyulladás kialakulására hajlamosabbak a gyengébb immunrendszerrel rendelkező krónikus betegek (tüdő-, szívbetegek, cukorbetegek, máj- és vesebetegek, daganatos betegek stb.), az idősek, a terhes nők és a kisgyermekek. Ritkán, rendkívül súlyos szövődményként vírusos tüdőgyulladás is kialakulhat.
Középfülgyulladás
Megfázás után vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzés eredménye lehet a középfül gyulladása, amely gyermekkorban gyakrabban fordul elő. Fájdalom, láz, halláskárosodás, szédülés, ingerlékenység és általános rosszullét jelzi. A gyulladás a dobhártya perforációjához vezethet, vagyis váladék távozik a fülből. Megfelelő kezelés esetén a középfülgyulladás enyhe lefolyású, és a perforáció is meggyógyul néhány héten belül.
Asztmás roham megfázás során
A felső légúti fertőzés kiválthat asztmás rohamot. Jellemző tünetei a köhögés, a nehézlégzés, a mellkasi szorítás, a légszomj és alkalmanként a köpet. A panaszok éjszaka súlyosbodnak. Asztmás roham során a légutak izomrostjai összerándulnak, és akadályozzák a levegő útját.
A megfázás súlyosbíthatja a már meglévő krónikus betegségeket
Aki diabéteszes, asztmás, valamilyen légúti, szív- vagy immunbetegségtől szenved, annak fokozottabban oda kell figyelnie, mert a meghűlés olyan gyakori, hogy nehéz elkerülni a megfertőződést.
