A túlzott koffeinbevitel ugyanis olyan agyi változásokat is előidézhet, amelyek a várt hatásokkal ellentétesek, és rontják a tanulási képességeket. A nagyobb mennyiségű koffein a plaszticitásra károsan hat, gátolhatja az agy azon képességét, hogy újrahuzalozza önmagát, és így új információkat fogadjon be.
A Rhode Island-i Providence-ben található Butler Kórház Neuromodulációs Kutatóintézetének munkatársai 20 személynél elemezték a tanulással és az emlékek tárolásával kapcsolatos agyi jeleket, eredményeik pedig megkérdőjelezik azt a tézist, hogy a koffein használata elősegíti a plaszticitást.
„Az előzetes adatok rávilágítanak arra, hogy a koffein hatását előremutató, jól megalapozott vizsgálatokban, közvetlenül kell tesztelni, mert azt sugallják, hogy a krónikus koffeinfogyasztás korlátozhatja a tanulást vagy a plaszticitást” – írták a kutatók a közzétett tanulmányban.
A koffein úgy fejt ki stimuláló hatást, hogy képes blokkolni az adenozin nevű vegyületet az agyban. Az adenozin feladata, hogy álmosságérzetet keltsen, így gátlásával a koffein éberségnövelést ér el. Az adenozin befolyásolja a hosszú távú potenciálás (LTP) nevű folyamatot is, amelynek célja az agyban lévő idegsejtek egymás közötti kapcsolatainak megerősítése. A tudósok úgy gondolják, hogy ez az agyi művelet kulcsfontosságú az új információk befogadásában és azok megfelelő időben történő alkalmazása során.
A kutatás alatt 16 ember koffeinhasználatát vizsgálták, akiknek napi 1–5 adagnyi koffeintartalmú italt kellett fogyasztaniuk. A kísérletben szerepelt még egy négy főből álló kontrollcsoport, akik nem kaptak koffeintartalmú készítményeket. Ezután egy speciális módszerrel az idegsejtek elektromos aktivitásán keresztül mérték az önkéntesek agyi LTP-jét. Azoknál, akik nem fogyasztottak koffeintartalmú italokat, ezek az LTP hatások lényegesen erősebbnek tűntek.
A kutatók szerint a rendszeresen stimuláló koffein olyan ellenhatást vált ki az agyban, amely magyarázhatja a plaszticitás alacsonyabb szintjét, ám ez egyelőre nem több pusztán elméletnél.
A tanulmánynak azonban megvoltak a korlátai: egyrészt mindössze 20 embert vizsgáltak, másrészt a kutatás önbevalláson alapuló koffeinadagokra támaszkodott, ami azt jelenti, hogy a kutatók nem tudhatták, hogy a koffeintartalmú italok különböző adagjai pontosan milyen hatással vannak a hosszú távú agyi folyamatokra.
A koffein egészségre gyakorolt hatása már így is eléggé összetett, és a kutatások szerint fogyasztásának egyaránt vannak pozitív és negatív következményei: példának okáért védhet a demenciától, gátolhat bizonyos daganatokat, megakadályozza a szemszárazságot, ugyanakkor növeli a cukorbetegség kockázatát és csökkenti a szürkeállományt.
A napi ajánlott koffeinbevitelt a kutatók 200 mg-ban állapították meg, ennyi fogyasztható biztonságosan. A túlzott bevitel biztosan nem használ: például az energiaitalok koffeintartalma nagyon magas, könnyen túl lehet adagolni, ha nem vigyázunk, ebben az esetben pedig a tanulási képességek hanyatlása lesz a legkisebb problémánk. A túl sok koffein bevitelének tünetei között van az ingerlékenység, fejfájás, álmatlanság, erős szívdobogás, nyugtalanság, emésztési zavarok, zavarossá váló beszéd és az arc kipirulása.
