Vincze Máté felidézte, hogy több süteményünknek is története van, köztük a bejglinek vagy a Kossuth-kiflinek, illetve a rigójancsinak, amely a virtuóz magyar cigányprímás és a belga Chimay hercegnő, Clara Ward viharos szerelméről szól.
A híres sütemény feltételezett eredete ugyanakkor egyike azoknak a történeteknek, amelyekkel a horvátokkal osztozunk. A közös történelmünk csaknem ezer évre nyúlik vissza, együtt dolgoztunk és harcoltunk – állapította meg a helyettes államtitkár. Elmondta, hogy a múzeumok őrzik identitásunk tárgyait, ennek részei a velünk együttműködő népeket és a köztünk lévő barátságot szimbolizáló tárgyak.
Az időszaki kiállításból kiderül, hogy Fiume városa (Rijeka) miként kötődik a magyar édességhez – emelte ki Mladen Andrlic, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete. A közös történelem mellett a horvátoknak és a magyaroknak hasonló a kulturális örökségük: az építészettől a művészeti alkotásokon át az életmódig. Ezért érezzük magunkat ma Magyarországon és Horvátországban egyaránt otthon. A tényleges különbségek ellenére megtaláljuk a közös nyelvet, ami lehetővé teszi, hogy még jobban megismerjük egymást és erősítsük kapcsolatunkat – fűzte hozzá a horvát nagykövet.
A kiállításon egy süteményre irányul a figyelem, amely Fiuméban, esetleg Abbáziában jött létre és vált népszerűvé, de egyaránt kedvelik Bécsben, Zágrábban és Budapesten is – mutatott rá Mladen Andrlic.
Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója elmondta, hogy az időszaki kiállításon az érdeklődők turisztikai, gasztronómiai időutazáson látogathatnak el Fiuméba, hogy megismerjék azt a városi hangulatot, amelyben Rigó Jancsi és felesége, Clara Ward egykori botrányos története is megelevenedik.
Hozzátette: az Osztrák–Magyar Monarchia kikötővárosa, Fiume a boldog békeidők városfejlődésének kiváló példája. Rendszeresen induló hajójáratai, fejlődő városképe az egyik legjelentősebb kikötővé tette az Adriai-tengeren, és ahogyan szerte Európában, Fiuméban is kialakult a kávéházi kultúra. Ez jellemezte a Continental szálloda kávéházát is, amelynek neve összefonódott a magyar cigányprímásról elnevezett rigójancsi süteménnyel – magyarázta.
Az időszaki kiállítás bemutatja, ki volt a kicsit kesernyés, csokoládés sütemény névadója, Rigó János cigányprímás, a korabeli botrányhős. Kiderül, miként házasodott össze a kor legérdekesebb hercegasszonyával, valamint, hogy különleges szerelmük hogyan szolgált ihletül az édesség megalkotásához – foglalta össze Török Róbert.
