Hihetetlen: húsz percig beszélgettek egy hosszúszárnyú bálnával

Beszélgetés a bálnákkal

Egy mérföldkőnek számító kísérlet során az UC Davis, az Alaszkai Bálnaalapítvány és a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence – Földönkívüli Intelligencia Keresése) tudósaiból álló csapat húsz perces beszélgetést folytatott egy Twain nevű hosszúszárnyú (más néven púpos) bálnával – a saját nyelvén.

A PeerJ szakfolyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint az állat és a szakemberek azonban nem az időjárásról vagy a legújabb „halpletykákról” beszélgettek, a megértés ezen szintjétől ugyanis még messze vagyunk. Ami azonban történt, az különösen figyelemre méltó.

A tudósok Alaszka partjainál hajóztak, ahol egy úgynevezett „kapcsolatfelvételi hívást” játszottak le az óceánba vetítve, hogy lássák, reagálnak-e erre a bálnák.

Ezek a „kontakthívások” nagyon hasonlítanak az emberi üdvözléshez– mondta Brenda McCowan, a UC Davis Állatorvosi Karának professzora, a tanulmány a vezető szerzője a Business Insidernek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – A bálnák arra használják, hogy más bálnákat szólítsanak meg, vagy tudassák egymással, hogy hol vannak.

Fred Sharpe, az Alaska Whale Foundation vezető kutatója hozzátette: ezek az egyik leggyakoribb jelzések a púpos bálnák szociális hangrepertoárján belül.

Twain valóban felúszott a csónakhoz, és megkerülte azt. A következő húsz percben a kutatók összesen harminchat alkalommal, különböző időközönként sugározták ugyanazt a hívást, és Twain minden alkalommal, az intervallumokhoz szorosan igazodva válaszolt erre. Ez azt jelenti, hogy ha a szakemberek tíz másodpercet vártak, mielőtt visszahívták volna a bálnát, ő tíz másodpercet várt, mielőtt válaszolt volna. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy Twain szándékos eszmecserét folytatott.

Határozottan úgy éreztük, hogy meghallgatott és értett minket – magyarázta Sharpe, hangsúlyozva, hogy munkájukat a Nemzeti Tengeri Halászati Szolgálat engedélyével végezték. – Reméljük, hogy ő is így érezte.

Hozzátette: úgy vélik, ez az első ilyen, oda-vissza működő kommunikáció az emberek és a púpos bálnák között, a púpos bálnák „nyelvén”.

A lejátszott hívások hosszúszárnyú bálnáktól származtak, amelyeket a tudósok egy kis csoport bálnától rögzítettek, éppen a találkozásuk előtti napon; ebben Twain is benne volt, így lehetséges, hogy a saját jelzésére válaszolt.

Kommunikáció a földönkívüliekkel

De mi köze lehet ennek a földönkívüliekkel való beszélgetéshez? Laurance Doyle, a SETI Intézet vezető kutatója és a tanulmány társszerzője szerint meglehet, hogy Twain viselkedése hasonlíthat ahhoz, ahogyan az intelligens idegen fajok felkereshetnék az emberiséget.

A földönkívüli intelligencia kutatásának egyik fontos feltételezése, hogy ha a földönkívüliek „érdekeltek lesznek” a kapcsolatfelvételben, akkor az emberi fogadóeszközöket célozzák meg – mutatott rá Doyle egy nyilatkozatban. – Valahogy úgy képzeljük ezt el, ahogy Twain válaszolt a tudósok kapcsolatfelvételi felhívására.

Doyle és kollégái intelligens szűrőket hoznak létre az UC Davis bálna- és állatszakértőkkel és az Alaszkai Bálna Alapítvánnyal együttműködve, amelyek a földönkívüli intelligencia keresését segítik. Úgy gondolják, hogy „ha a földönkívüliek odakint vannak, jeleket küldenek nekünk és kommunikálni próbálnak, akkor lehet, hogy elveszítjük őket, ha nem tudjuk, mit keressünk”. Ezeknek az intelligens szűrőknek a tökéletesítésével a tudósok felhasználhatnák őket az űrből érkező intelligens jelek azonosítására, hogy megpróbáljanak kapcsolatba lépni egy idegen fajjal.
Különböző intelligenciák élhetnek ezen a bolygón és tanulmányozásukkal jobban megérthetjük, milyen lehet egy idegen intelligencia, mert biztosan nem lesznek pontosan ugyanolyanok, mint a miénk – hangsúlyozta McCowan. – Ez a kutatás azt is teszteli, hogy egy intelligens idegen egyáltalán felkereshetne-e ilyen úton minket.

A bálnakutatások azt mutatták, hogy ha intelligens lényekről van szó, akkor azzal jó eséllyel együtt jár a kíváncsiság is, tehát nagy a valószínűsége a kapcsolatfelvétel kísérletének.

A tudósok most azt remélik, hogy hasonló kísérleteket végezhetnek más intelligens állatokkal is a földön, köztük cetfélékkel (például delfinekkel), a vadászatban együttműködő ragadozókkal és más, rendkívül szociális fajokkal, például szurikátákkal és elefántokkal.

Elolvasom a cikket