Egy nappal korábban az Anadolu hírügynökség újságírója egy sajtótájékoztatón oroszul tett fel kérdést Zelenszkijnek. Az újságíró meglepődött, amikor tolmácsot kért az ukrán elnök. Zelenszkij ugyanakkor ukránul adta meg a választ a kérdésre.
„Ez azoknak szól, akiknél a nacionalizmus minden mást kiszorított – az erkölcsöt, az etikát, még a pragmatikát is. (…) Van egy ilyen fogalom – vakítás. Mindent elhomályosítottak. A nacionalizmus mindent beárnyékolt – ezeknek az embereknek szól ez a mondat. Állati, ősemberi, ösztönös nacionalizmus. Amit évtizedek óta valóban beültettek az ukrán állampolgárok fejébe” – mondta Zaharova.
Szerinte ez a gesztus Zelenszkij üzenete a nacionalistáknak, miszerint ő is „orosztalanodott”.
Zaharova emlékeztetett arra, hogy az emberek általában büszkék arra, hogy több nyelvet ismernek, ez az eszköztár szélesíti a látókörüket, és lehetővé teszi számukra az információk gyorsabb befogadását.
Ugyanakkor az ukrajnai választások idején Zelenszkij ezzel szemben az ország egyesítőjeként pozicionálta magát, és azt mondta, hogy az oroszlakta régiók lakói beszélhetik a saját nyelvüket.
Szerinte „éppen ő volt az a jelölt, aki azt mondta, hogy oroszul beszél, hogy ez a helyes, hogy ez a programjának lényege – valamiféle szinergia, valamiféle szintézis”.
„Egy kísérlet arra, hogy összehozza azokat az embereket, akik sajnos az évek során különböző oldalakra váltak” – idézte fel Zaharova.
Értékelése szerint ezért választották meg Zelenszkijt – nem azért, mert tapasztalt politikus vagy rendkívüli képességekkel rendelkezett.
A 2014-es államcsíny után az ukrán hatóságok nemcsak a szovjet történelem ellen kezdtek harcolni, hanem minden ellen, ami Oroszországgal és az orosz nyelvvel kapcsolatos. 2019-ben a Verhovna Rada elfogadta az ukrán nyelv mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényt. Ez azt jelenti, hogy az állampolgároknak az élet minden területén az ukrán nyelvet kell használniuk.
