Nem mindig volt ez így azonban, hiszen a földtörténeti időskála szerinti közelmúltban, a miocén időszaki (12-18 millió évvel ezelőtti) úgynevezett andezit- és riolit-vulkanizmus idején a Kárpát-Pannon térség volt az akkori világ egyik legaktívabb vulkanikus területe. De még az emberi léptékkel felfogható közelségű múltban is, nagyjából harmincezer éve heves vulkánkitörés rázta meg a mai Székelyföldet.
A legfrissebb kutatások szerint az erdélyi Tusnádfürdő szomszédságában magasba emelkedő Csomád ma sem tekinthető teljesen kihunyt tűzhányónak, mert a hegy mélyén húzódó kiterjedt magmatározóban forró, 700-750 Celsius fok körüli hőmérsékletű kristálykását mutattak ki a vizsgálatok. Arról, hogy mit is jelent ez valójában, és kell-e az országhatárhoz közeli vulkánkitöréstől tartanunk, Harangi Szabolcs geokémikus-vulkanológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója nyilatkozott az Origónak.
Tudomásom szerint az MTA, majd HUN-REN – ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetőjeként a Pannon-medence neogén vulkanizmusa az egyik legfontosabb kutatási területe, és a Csomád vizsgálatával nemzetközileg is jelentős új eredményekre, illetve felismerésekre jutott a kutatócsoportjával. Mitől számít különlegesnek a kárpáti régió egyetlen szunnyadóként ismert vulkánja?
A Csomád bő két évtizede került a szakmai érdeklődésem középpontjába. Még 2002-ben egy pozsonyi tudományos konferencián Szakács Sándor igen nagy visszhangot kiváltó előadást tartott arról, hogy lehetséges-e vulkáni veszély a Kárpát-medencében.
Ekkor került szóba a Csomád is, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Szakács Sándor 2013-ban Ioan Seghedi bukaresti geológussal együtt egy újabb cikket publikált e témában, amiben már arról írtak,
HOGY A KÁRPÁT-PANNON RÉGIÓT ÉRINTŐ POTENCIÁLIS VULKÁNI VESZÉLY JELENTŐSEN ALÁBECSÜLT
és ezzel foglalkozni kell. Példaként a pleisztocén korú Csomádot, valamint a persányi bazaltvulkáni mezőt hozták fel álláspontjuk alátámasztására. Ezek voltak azok a legfontosabb szakmai impressziók, amelyek arra indítottak, hogy a kollégáimmal együtt elkezdjük behatóbban tanulmányozni ezt a kérdést, illetve magát a Csomádot.
Célunk az volt, hogy tudományos mérésekkel, kőzettani és geokémiai adatokkal, kormeghatározási és geofizikai eszközökkel ismerjük meg jobban a Csomád működését és kapjunk választ arra, hogy mikor, miért és hogyan működött ez a vulkán. Mindenek előtt azt szerettük volna pontosan meghatározni, hogy mikor következett be az utolsó kitörés. Akkor az adatok 10 ezer és 40 ezer év között szóródtak, nem volt erre egyértelmű információ. (…)
A teljes cikk IDE kattintva olvasható
