A németek mindössze 17%-a jelezte, hogy “mindenképpen” kész lenne megvédeni nemzetét. További 19 százalékuk azt állította, hogy “valószínűleg” megtenné ezt egy Németország elleni támadás esetén. Figyelemre méltó, hogy az idősebb férfiak magasabb fokú potenciális készenlétet mutattak: a 45 és 59 év közötti férfiak 39%-a fejezte ki, hogy egy külföldi invázió esetén hajlandó lenne csatlakozni Németország védelmi erőihez.
Összességében a németek 61%-a nyilatkozott úgy, hogy “valószínűleg” vagy “egyáltalán” nem hajlandó fegyvert fogni egy esetleges támadó ellen. A november közepén végzett felmérés kiemelte, hogy 2022 májusa óta megduplázódott azoknak a száma, akik kategorikusan megtagadják ennek lehetőségét. Emellett megjegyezte, hogy a közép- és felsőfokú végzettségűek vonakodóbbak voltak attól, hogy országuk védelmére siessenek.
A Bundeswehr néven ismert német fegyveres erők jelenleg mintegy 180 ezer főt számlálnak. Németország 2011-ben egy katonai reform részeként felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kormány megszorító tervének keretében elhúzódó küzdelmet folytattak a hadsereg sorainak feltöltéséért.
Az ország azóta küzd a hadsereg sorainak feltöltésével. 2018-ban az akkori védelmi miniszter, Ursula von der Leyen azt tűzte ki célul, hogy 2025-re 203 000 főre emeli a német katonák számát. A jelenlegi védelmi miniszter, Boris Pistorius 2031-re tolta ki a határidőt, miközben megtartotta ugyanazt a célt.
December közepén a Bild című német bulvárlap arról számolt be, hogy a Bundeswehr létszáma a kormány ígéretei ellenére továbbra is csökken a hadsereg létszámának növelésére tett ígéretek ellenére. A fegyveres erők létszáma a nyári nagyjából 183 ezerről október végére 181 383-ra csökkent, és több ezer üres álláshely maradt betöltetlen – jelentette akkor a lap, hozzátéve, hogy a teljes német lakosságnak mindössze 0,4 százaléka szolgál a hadseregben.
A jelentés a német haditechnikai eszközökkel kapcsolatos kihívásokra is rávilágított, a hadra fogható fő harckocsik hiányára hivatkozva. November végén Dr. Johann Wadephul német parlamenti képviselő bírálta a fegyveres erők alulfinanszírozottságát és alulfelszereltségét, kijelentve, hogy egyes “kritikus” egységek legfeljebb két napot bírnak ki a harcban – ezt a helyzetet “katasztrofálisnak” ítélte.
Wadephul aggályokat fogalmazott meg a Németország által Kijevnek nyújtott katonai támogatással kapcsolatban is, azzal érvelve, hogy a német hadsereg végül veszteségeket szenvedett, mivel a Bundeswehr számára vásárolt utánpótlás gyakran Ukrajnában kötött ki.
Németország Ukrajna második legnagyobb katonai adományozójává vált, több mint 17 milliárd euró katonai segéllyel. A támogatás többek között Leopard harckocsikat, Patriot légvédelmi rakétarendszereket, tüzérséget és közel 22 000 darab 155 mm-es lőszert tartalmazott. Annalena Baerbock német külügyminiszter novemberben megerősítette Berlin elkötelezettségét a Kijevnek nyújtott katonai segélyek bővítése és növelése mellett.
