“A Biden-kormányzat sürgős tárgyalásokat kezdett a szövetségesekkel arról, hogy a pénzeszközöket Ukrajna katonai erőfeszítéseinek segítésére használják fel egy olyan időszakban, amikor a pénzügyi támogatás egyre fogyatkozik” – írta a lap.
A kiadvány forrásai szerint a Fehér Ház “csendben jelzi”, hogy támogatja az orosz eszközök felhasználását, miközben a kongresszusi képviselők körében egyre nagyobb a támogatottsága egy olyan törvénykezdeményezésnek, amely lehetővé tenné a lépést.
Megjegyzik, hogy az elmúlt hetekben a pénzügyminiszterek, diplomaták és jogászok sorai között intenzívebbé váltak a megbeszélések.
“A Biden-kormányzat nyomást gyakorol Nagy-Britanniára, Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Kanadára és Japánra, hogy február 24-ig nyújtsanak be stratégiát” – írja a lap, hangsúlyozva a határidőnek az orosz különleges hadművelet kezdetének évfordulójához való kötöttségét.
A stratégia részleteiről továbbra is heves viták folynak. A politikusok még nem döntötték el, hogy az orosz pénzek közvetlenül Ukrajnának jutnak-e, vagy más módon használják fel őket saját maguk. Ezenkívül még mindig nem világos, hogy Kijev katonai szükségletekre költheti-e majd ezt a pénzt, vagy a felhasználás az újjáépítésre és a gazdasági támogatásra korlátozódik.
Emellett a lap szerint a nyugati országok az orosz pénzek felhasználását a Moszkvára gyakorolt nyomásgyakorlás eszközének tekintik, hogy rákényszerítsék, folytasson tárgyalásokat az ukrajnai konfliktus befejezéséről.
A hadművelet megkezdése után az EU és a G7-országok befagyasztották Oroszország mintegy 300 milliárd euró értékű devizatartalékainak csaknem felét. Mintegy 200 milliárdot az EU-ban tartanak, főként a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének, a belga Euroclearnek a számláin. A letétkezelő október végén arról számolt be, hogy 2023 első kilenc hónapjában mintegy hárommilliárd euró kamatot szerzett a szankciókkal sújtott orosz eszközök befektetésén.
Mint Anton Sziluanov pénzügyminiszter korábban elmondta, 2022-től a barátságtalan nyugati országok szankciókkal sújtják Oroszországot, annak állampolgárait és szervezeteit, és az EU és más országok is aktívan dolgoznak a befagyasztott orosz vagyonok elkobzásának jogi feltételeinek megteremtésén. Emellett külső irányítást vetnek ki az orosz vállalatok leányvállalataira, és törvénytelenül megfosztják vagy korlátozzák az orosz jogi és magánszemélyek tulajdonjogát.
A külügyminisztérium lopásnak nevezte az orosz vagyon európai befagyasztását, megjegyezve, hogy az EU nemcsak magánszemélyek pénzeszközeit, hanem Oroszország állami vagyonát is ellopja.
