Lakóparképítést előz meg a feltárás
A területen zajló, 2018 óta tartó lakóparképítés előtt a Budapesti Történeti Múzeum régészei minden ház alapján régészeti feltárásokat végeztek. Az újabb ásatások során a déli térfélen olyan épületelemek és római kori utcarészletek kerültek napvilágra, melyek a katonaváros hadi-katonai városrészét képezik. Milbich Tamás, a BTM Aquincumi Múzeuma Ókortörténeti Főosztályának munkatársa, az ásatásvezető régész szerint a feltárt területen egyértelművé vált, hogy egy Mithrász-szentélyről van szó.
Bár csak a szentély kisebb része látható még, több mithraikus lelet, köztük egy oltárkő, amelyen még a Mithrász-kultuszhoz tartozó felirat is fennmaradt, segíti a szentély azonosítását. Ezen kívül ólomvotív, bikakoponya és egy kőtál töredéke is előkerült. A szentély falának falfestményei is részben rekonstruálhatók, és egy fríg sapkás férfi portréja is kivehető.
Budai Balogh Tibor régész, a feltárás szakmai közreműködője, főmuzeológus kiemelte az ókori város vallástörténetében történt rendkívüli felfedezést, különösen a katonaváros külvárosi zónájában működő kultuszhely azonosítását. Korábban már találtak mithraikus kőemlékeket a katonaváros területén, de eddig teljes szentélyt nem sikerült azonosítani. A szentély működését a 3. század utolsó harmadára datálják, de a pontos időpontot csak a teljes feltárás után lehet megállapítani.
A terepi munkák a tél beálltával befejeződtek, a feltárást téliesítették, de a kutatók reményei szerint 2024 tavaszán folytatódik a Mithrász-szentély feltárása az egykori Szeszgyár területén.
A harcosok misztériuma
Az ókori Római Birodalomban a kereszténységet a Mithrász-kultusz előzte meg, melynek középpontjában a perzsa eredetű napisten, Mithras állt, aki legyőzi a föld és test uralmát. A kultuszban a hívek misztikus szertartásokban vettek részt, melyek során az iniciáció és az isteni erők megidézése állt a középpontban
A Mithrász-kultusz szent helye, a mithraeumok, egységes szerkezetet követtek, és a szertartások fő elemeit magukban hordozták. A középpontban a kultuszkép állt, ábrázolva a fiatal Mithrászt, ahogy tőrével a bika oldalába döf. Ebben a kompozícióban az állatövi csillagképek, mint a Bika, Kutya, Kígyó, Holló, és Skorpió is megjelentek, valószínűleg misztikus szimbólumokként.
A két fáklyát hordozó alakok, Cautes és Cautopates, valamint a segítők, mint a kutya és a kígyó, melyek önmagukon túlmutató jelentéssel rendelkeztek, tovább erősítették a csillagászati és mitológiai kapcsolatokat a szertartásokban. A szentély tulajdonképpen a világ kicsinyített mása, melyben a rítust végző aktor a mozdulatlan mozgató.
