A Harvard Medical School munkatársai először mutatták ki, hogy egy gyakori bőrbaktérium – a Staphylococcus aureus – közvetlenül az idegsejtekre hatva viszketést okozhat. Az egér és emberi sejteken végzett kísérleteken alapuló eredményeket a Cell című tudományos folyóiratban mutatták be. A kutatás segít feltárni, miért váltanak ki egyes bőrbetegségek – például az ekcéma és az atópiás dermatitisz – tartós és heves vakarózást.
Ilyen körülmények között a bőrünk egészségét őrző mikrobák egyensúlya gyakran felborul, ami a Staphylococcus aureus elszaporodásához vezet. Eddig úgy vélték, hogy az ekcéma és az atópiás dermatitisz esetén jelentkező viszketést a bőr gyulladása okozza.
Az új eredmények szerint azonban a staphylococcus aureus tehető felelőssé a tartós viszketésért, amely egy molekuláris láncreakciót elindítva késztet vakarózásra.
„Egy teljesen új mechanizmust azonosítottunk a viszketés hátterében – a Staphylococcus aureus baktériumot, amely szinte minden krónikus atópiás dermatitiszben szenvedő betegnél előfordul. Kimutattuk, hogy a viszketést maga a mikroba is okozhatja” – mondta a publikáció vezető szerzője Isaac Chiu, a HMS Blavatnik Intézet immunológusa.
A kutatók a kísérletek során kimutatták, hogy a Staphylococcus aureus olyan vegyi anyagot bocsát ki, amely aktiválja a viszketés fehérjéjét az agyba vezető idegrostokon. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) által jóváhagyott véralvadásgátló gyógyszer azonban ellenszere lehet a viszketésnek. Az állatkísérletek során a szer sikeresen blokkolta viszketés fehérjéjének aktiválódását, megszakítva a viszketés és vakarózás ciklikus ismétlődését, ami a tünetek enyhüléséhez, a bőr károsodásának csökkenéséhez vezetett.
A felfedezéssel olyan terápiák dolgozhatók ki, amelyekkel helyreállítható a bőr mikrobiomjának egyensúlya, és megszüntethetők a tartós bőrviszketéssel járó betegségek.
Itt a válasz a kínzó kérdésre: ezért vakarózunk
A kutatók egerek bőrén tesztelték a Staphylococcus aureus hatásait. Az állatoknál több napon át tartó, egyre erősödő viszketés alakult ki, a tartós vakarózás pedig egyre erősödő bőrkárosodást okozott, amely a baktériumnak kitett bőrfelület helyétől egyre távolabb terjedt. Ráadásul a mikrobának kitett egerek olyan ártalmatlan ingerekre is érzékenyek lettek, amelyek alapesetben nem váltanak ki bőrviszketést.
Ezt az abnormális, hiperaktív választ alloknézisnek nevezik, és jellemző a tartós viszketéssel járó krónikus bőrbetegségben szenvedőkre. Ugyanakkor előfordulhat olyan embereknél is, akiknek nincs semmilyen alapbetegségük – gondoljunk csak arra, amikor a gyapjúpulóver érintése késztet vakarózásra.
De hogyan idézi elő maga a Staphylococcus aureus a vakarózást, egyáltalán micsoda valójában a viszketést kiváltó fehérje? Ennek kiderítéséhez a kutatók módosított baktériumtörzseket állítottak elő. A szakértők 10 olyan enzimre koncentráltak, amelyek akkor szabadulnak fel, amikor a mikroorganizmus a bőrrel érintkezik. Hamarosan kiderült, melyik az az enzim, amelyik a problémát okozza: a proteáz V8 nevű bakteriális enzim egymagában felelős az egereknél a viszketés kiváltásáért. Az atópiás dermatitiszben szenvedő betegek bőrmintáiban szintén több Staphylococcus aureust és magasabb V8-szintet mutattak ki, mint az egészséges bőrmintákban.
A V8 a PAR1 nevű fehérje aktiválásával váltja ki a viszketést. A PAR1 a bőr idegsejtjeinél fejti ki hatását, e neuronok különböző jeleket továbbítanak a bőrből az agyba. Normális esetben a PAR1 inaktív, de bizonyos enzimek – például a V8 – felébresztik. A PAR1 aktiválódása olyan jelzést küld az agynak, amit az viszketésként érzékel. A kutatók emberi idegsejteknél is tesztelték a hipotézist, és kiderült, hogy esetünkben a V8 szintén aktiválhatja a viszketést okozó fehérjét.
Lehet hatékony terápia a viszketés ellen?
Mivel a PAR1 – a Staphylococcus aureus által aktivált, viszketést kiváltó fehérje – részt vesz a véralvadásban, a kutatók megnézték, hogy a fehérjét blokkoló gyógyszer képes-e megakadályozni a viszketést, és ezáltal a vakarózást. A kísérletet siker koronázta, a tünetek gyorsan enyhültek, a bőr károsodása minimalizálódott. Sőt, miután az egereket PAR1-blokkolóval kezelték, többé nem tapasztaltak viszketést ártalmatlan ingerek esetében sem.
A PAR1-blokkolót már alkalmazzák embereknél vérrögök megelőzésére, és az új eredmények fényében viszketés elleni gyógyszer is válhat belőle. Ez azért is fontos, mert a káros testi hatások mellett a viszketés mentális egészségre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, az állapot pszichológiailag rendkívül megterhelő lehet az érintetteknek.
