A legfrissebb adatok szerint egyetlen hét alatt majdnem 300 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A vizsgált mintáknál 43 százalék volt a covidosok aránya. És ez csak a jéghegy csúcsa, nagyon sokan nem mennek orvoshoz és maximum otthon tesztelnek, így róluk az állami ellátórendszer semmit sem tud. Arról, hogy pontosan hányan lehetnek kórházban, szintén nincs országos, összesített adat. Annyit lehet tudni, hogy az adatszolgáltatásra kijelölt 24 kórházban 339 embert kezelnek, közülök 46-ot intenzív osztályon.
Jakab Ferenc egyetemi tanár, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem professzora, aki a 2020–21-es covidjárvány idején a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője volt, arról beszélt, hogy mennyire súlyos a mostani járvány, érdemes-e védőoltást felvenni, és mit csináljunk karácsonykor.
– Mit lehet erről a mostanában terjedő Eris variánsról tudni?
– A koronavírus-járvány kellős közepén vagyunk. Ez a variáns az omikronnak egy alvariánsa, tehát ugyanazokkal a tünetekkel jár, relatív enyhe náthás fejfájással, torokfájással, enyhe lázzal és ízületi fájdalommal, ami alapvetően nem olyan súlyos, mint az első variánsok esetében fellépő tüdőgyulladás volt. Azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy idősekre és krónikus betegekre ez még ugyanolyan veszélyes, mint az első időszakban voltak a korábbi variánsok.
– Az Eris variáns ellen elvileg 70 ezer Moderna vakcina érkezett már az országba. Ez elég lehet arra, hogy ezt a járványt átvészelje Magyarország?
– Ez attól függ, hogy a lakosság mennyire nyitott az újabb oltásra. Ha nyitott, akkor egy kilenc és fél millió lakosú országban nyilván nem elég. Ha azt nézzük, hogy csak a krónikus betegeket és az időseket oltjuk be, akkor valószínű, hogy elég lehet. Viszont, ha azt nézzük, hogy nagyon kevés azok száma, akik beoltatnák magukat, mert azt gondolják, hogy nem kell tartani már a koronavírustól, akkor bőven elég ez a mennyiség is. Talán még sok is. Tehát, hogy elég-e vagy sem, az igazából ez attól függ, hogy a lakosság mennyire veszi ezt komolyan.
Az a baj, hogy azt veszem észre, nagyon kevesen vannak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és cselekednek ebben a témában. Igazából azt érzem, hogy a legtöbben úgy gondolják, hogy letudtuk ezt az egészet, és már nincs mitől tartanunk.
Kicsit megfázok, kicsit tüsszögök, aztán kész. De azért ez nem ilyen egyszerű, a vírus terjedése és a mutációképessége tekintetében sem, azért ez összetettebb dolog.
– Miért ennyire tartózkodó ezzel kapcsolatban a kommunikáció, mintha mindenki félne kimondani azt, hogy tényleg benne vagyunk egy járványban?
– Mi folyamatosan kommunikálunk a témával kapcsolatban, egyre többször keresnek minket különféle sajtóorgánumoktól, és mi mindenkinek próbálunk válaszolni, hogy mindenkihez eljusson az üzenet.
Rengeteg a beteg, de csak azokról tudunk, akik ténylegesen elvégeztek otthon egy tesztet, és vannak annyira felelősségteljesek, hogy megnézzék, covidosok-e.
De számtalan az olyan eset, akik nem tesztelnek és szintén betegek. Otthon maradnak, de igazából nem foglalkoznak vele, hogy mi a betegségük. Jelenleg a felső légúti fertőzések esetében vastagon a koronavírus dominál. Az influenzavírus még fel se zárkózott, közel sincs hozzá. Tehát egy téli időszakot megélő koronavírus-járványban vagyunk.
– A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ azt írta kérdésünkre, hogy a magyar lakosság koronavírus elleni átoltottsága magas, a magyar felnőtt lakosság 71,5 százaléka rendelkezik alapimmunizálással, és 47,5 százaléka már legalább egy ismétlő oltásban is részesült.
– Aki egy évnél régebben volt oltva, vagy egy évnél régebben kapta el a fertőzést, akkor, bár valamilyen védettsége persze van, hiszen a szervezet már találkozott a vírussal, de nagyon-nagyon megkopott az a védettség mára. A koronavírus nem okoz erős, stabil és tartós immunválaszt. Ez az oka annak, hogy az eddig ismert humán koronavírusok is évről-évre újra elkaphatók, hiszen télen sokaknak fáj a torka, sokan náthásak, ezeket is mind koronavírusok okozzák. Természetesen a vakcina magasabb szintű és hosszabban tartó immunitást vált ki, de az sem tart évekig. Tehát egyértelmű, hogy az egy évnél régebben felvett oltások kikoptak. Az, hogy a lakosság 71.5 százaléka átoltott nagyon jó arány, azonban ennyi idő elteltével már nem jelent biztos védettséget.
Ha ebből a 71.5 százalékból néznénk egy titert, hogy jelen pillanatban mennyi antitest található az oltottakban, akkor az szerintem jóval alacsonyabb lenne, mint abban az időszakban, amikor ez a statisztika készült. Azaz szerintem az évenkénti egyszeri újraoltás ugyanúgy, ahogy például az influenza esetében is ajánlott, az abszolút releváns lehet a koronavírus esetében is.
– Most még van értelme beadatni ezt a védőoltást? Azt szokták mondani, hogy a járvány közepén már nem annyira célszerű.
– Ezzel mindig is vitatkoztam. 2021–22-ben is éppen a járvány közepén voltunk, amikor megkezdtük az oltások beadását. Miért ne oltanánk? A járvány megfékezésének az egyértelmű módja az oltás. Az igaz, hogy a védettség kialakulásához idő kell, több hét is akár.
– De ebből a járványból van még három hónap. Tehát természetesen érdemes oltatni, és azt is meg kell jegyezni, hogy az oltás minden tekintetben sokkal-sokkal biztonságosabb, mint a természetes fertőzés.
– Az olyan, mint az orosz rulett. Nem lehet tudni, hogy éppen az adott életszakaszunkban a szervezetünk milyen általunk még ismeretlen betegséggel küzd, esetleg emiatt legyengültebb, mint gondolnánk. Így aztán nem tudhatjuk, hogy fog reagálni a vírusfertőzésre. Tehát oltani mindig érdemes. És mindig-mindig kisebb a veszélye, mint a természetes fertőzésnek.
– Innen nézve ez a 70 ezer oltás nem sok, mert ha nemcsak a krónikus betegek vagy az idősek veszik fel az oltást, hanem mindenki, akinek korábban már volt oltása, akkor ez a 70 ezer pillanatok alatt elfogy.
Ezt sajnos nem tudom megítélni. Nem járványügyi szakember, hanem virológus vagyok, de a járványügy nyilvánvalóan felmérte a helyzetet, statisztikát vagy felmérést készített. Nyilván meg kell bízni abban, amit ők mondanak. Hogy elég lesz-e vagy sem, azt majd a szezon után fogjuk megtudni.
– Mit javasol általában az embereknek? Érezhetően mindenki belefáradt már az óvintézkedésekbe. De talán mégis szükségesek újból?
– Nem lehet egy életet úgy élni, hogy állandóan rettegünk, ez teljesen természetes és normális dolog. De azt tudom mondani, hogy a maszkviselés egy zsúfolt bevásárlóközpontban, főleg itt karácsony előtt, önmagában is egy hasznos dolog lehet, nemcsak a covid, hanem minden egyéb felső légúti fertőzés tekintetében. A kézfertőtlenítés is hasznos. Egy alapos, szappannal történő normális kézmosás, rengeteget számít, nem kell állandóan fertőtlenítővel pacsmagolni a kezünket, persze sok esetben csak erre van lehetőség. A távolságtartás nyilván nagyon nehéz, de amennyire lehet, próbáljuk meg azért megtenni. Ez a három intézkedés, koronavírus ide, koronavírus oda alapvetően fontos lehet egy ilyen légúti fertőzéses járványidőszakban.
– Mi a helyzet a karácsonyi rokonlátogatásokkal? Tartózkodjunk inkább tőle?
– Karácsonykor szintén fokozottan figyeljünk a fentiekre, mert ilyenkor összegyűlik a család, esetleg ott vannak a nagyszülők, dédszülők, akik idősek, krónikus betegek, és ilyenkor halmozottan ki vannak téve annak a fertőzésnek, amit a gyerekek hazavisznek, esetleg tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel, és megfertőzik a nagyszülőket. Tehát erre most kimondottan kell figyelni.
