A különös, karácsonyfára emlékeztető küllemű állatok a korallokon élnek. Számtalan gyönyörű színben léteznek, igen hosszú életűek, és csak a kis karácsonyfákra emlékeztető szerveiket látjuk belőlük. Meglepő lehet, de a tenger karácsonyfái gyűrűsférgek, vagyis a mi kertjeinkben szolgálatot teljesítő földigiliszták távoli rokonai – olvasható az ng.24.hu oldalán.
Bár a férgekről általában valami gusztustalan állatra asszociálunk, a tengerekben élő számtalan féreg igen mutatós, színes, érdekes formavilágú, és ránézésre a legtöbbről eszünkbe se jutna, hogy rendszertanilag a férgekhez tartozik.
A Spirobranchus giganteus a neve ellenére se gigászi méretű, átlagosan, a teljes testhosszuk mintegy 3,8 centi – ebből mi alig egy centit láthatunk.
A korallok közt él, teste nagy része azok üregei védelmében van, ám táplálkozáshoz és légzéshez szüksége van az üregből kinyúló szerveire – ezeket látjuk mi „karácsonyfák” formájában.
Minden férgecske két ilyen szervvel rendelkezik, ezek gyakorlatilag a szájszervük részei, ám a kopoltyúik is ezeken helyezkednek el.
Az állatkák a trópusi tengerek lakói és világszerte megtalálhatóak e régiókban, kivéve Afrika Atlanti partjait.
Táplálékukat – tengeri mikroorganizmusokat – a vízből szűrögetik ki. Átlag 20 évig élnek, de akár a 40-et is megérhetik. Lárvaként telepednek le a korallokra, majd a testüket életük végéig védő, cső alakú meszes vázat elkezdik kiválasztani.
Ahogy telik az idő a korallok körbenövik (átlagosan évente egy centit nőnek), így egészen védetté válnak az állatkák, és aztán együtt növekednek a korallal, ahogy a korall nő, ők is tovább növesztik saját vázukat.
A korallok nem véletlenül tűrik a „betolakodó” karácsonyfákat: a féreg amolyan őrző-védő szolgálatként vigyáz a korallra, az azon legelő tengericsillagokat odébb taszigálják.
Mivel a tengericsillagok igen nagy pusztítást tudnak végezni a korallok közt, ez életmentő lehet az adott korall számára. Egyes elképzelések szerint a férgecskék a meleg elől is védhetik a korallt, jelenlétük fokozza a víz örvénylését, áramlását, a kinyúló „karácsonyfácskáik” pedig gyengéd árnyékot nyújtanak.
A szaporodásuk nem túl bonyolult: a korallokhoz hasonlóan egyszerűen csak a tengerbe engedik ivarsejtjeik millióit, ahol azokból néhány találkozik, és létrehozza a lárvákat.
