Ismét elérkezett az ünnepi időszak, most a világ minden táján ünneplik Jézus Krisztus születését és egyben a szeretet ünnepét. A karácsonyhoz hasonló ünnepek azonban már a keresztény vallás elterjedése előtt is léteztek, például ilyen volt a Római Birodalom téli napfordulóhoz közeli állami ünnepe, a szaturnália ünnepség. Az ókori Rómában december 17-25. között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett – írta a promotions.hu.
A Semmelweis Egyetem meghatározása szerint a magyar “karácsony” szó szláv eredetű, és a “korcsun” szóból eredeztethető. Ez pedig lépőt, átlépőt jelent, az újévbe való átlépést jelzi. Tehát egészen pontosan az ősi, naptári és egyben a napfordulóhoz kapcsolódó eredetű szó a karácsony. Lengyel megfelelője a “kolenda”, oroszul pedig “koljáda”. Ezek a szavak azonban egyáltalán nem a napfordulóhoz kapcsolódnak, hanem karácsonyi éneket jelent.
A téli napforduló napja az év egyik olyan sarokpontja volt, mely a nyári napfordulóval együtt egységes keretet adott az időszámításnak. A téli napforduló alkalmával az éjszaka a leghosszabb. A téli napforduló az északi féltekén december 21-22-ére esik. Ez a csillagászati tél kezdetét jelenti, ilyenkor pedig az Északi-sarkon fel sem kel a Nap.
Ha az angol Christmas akarnánk fejtegetni, akkor nem kéne ennyire mélyre ásni, ugyanis Krisztus nevére utal. A német “Weihnacht” és a holland “kertsmisse” pedig ugyanazt jelenti, vagyis szent éj egyházi ünneplésére utalnak. A latin “natalis” szó pedig azért lehet ismerős, mert ebből ered a karácsonyra használt „noel” a franciáknál, a „natale” az olaszoknál és a spanyol „navidad”.
