Arra a riporteri kérdésre, hogy „egyáltalán bármelyik elnököt” meg kellene-e védeni a büntetőjogi felelősségre vonástól, Biden szombaton azt válaszolta, hogy “nem jut eszébe egy sem”.
Egy nappal korábban az amerikai legfelsőbb bíróság elutasította Jack Smith kormányzati ügyész beadványát, hogy gyorsított eljárásban döntsenek arról, hogy Trumpot bíróság elé lehet-e állítani a 2021. január 6-i Capitol Hill-i zavargások előtt támogatóinak tartott beszéde miatt. Az eset előtt Trump azt mondta híveinek, hogy „pokolian harcoljanak” Biden választási győzelme ellen, amelyet a kongresszus aznap hitelesített.
Smith azt állítja, hogy Trump beszéde – amelynek során az akkori elnök szintén arra biztatta támogatóit, hogy „békésen és hazafiasan” demonstráljanak – provokálta a zavargást. Smith augusztusban vádat emelt Trump ellen az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés, hivatalos eljárás akadályozására irányuló összeesküvés és a jogok elleni összeesküvés miatt.
Trump ügyvédei azzal érvelnek, hogy az ilyen beszédek „hivatalos elnöki feladatainak” részét képezték, ezért mentesül a jogi következmények alól. Maga Trump úgy utasította el Smith ügyét, mint „a Biden-féle bűnözőcsalád és az általuk fegyverré tett igazságügyi minisztérium szánalmas kísérletét arra, hogy beavatkozzanak a 2024-es elnökválasztásba”.
A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán a mentelmi jog kérdésében most januárban egy washingtoni fellebbviteli bíróság fog dönteni, és a vesztes fél biztosan visszaviszi az ügyet a Legfelsőbb Bíróság elé. Ez az eljárás szinte biztosan késleltetni fogja Trump perét a tervezett március 4-i kezdési időpont utánra, és potenciálisan a jövő évi elnökválasztás utánra halasztja azt.
Mivel az amerikai gazdaság hanyatlik, Biden népszerűségi mutatói pedig változatlanul alacsonyak, Biden megpróbálta Trumpot a demokráciát fenyegető egzisztenciális fenyegetésként beállítani a választások előtt.
