Elismerte, hogy Oroszország sok szempontból fölényben van, a gazdasági erőtől kezdve a személyi tartalékokig.
Kijev még mindig a nyári sikertelen ellentámadás után van, amely nem hozott változásokat a frontvonalakon, miközben több tízezer emberéletet és több száz nehézgépjárművet követelt. Decemberben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter becslése szerint Ukrajna a konfliktus kezdete óta több mint 383 ezer katonát veszített, hozzátéve, hogy az áldozatok nagyjából fele a sokat hangoztatott nyári hadművelet során esett el.
Ukrajna nyugati támogatói is kételkedni kezdtek abban, hogy a sikertelen offenzíva nyomán Kijev megnyerheti a konfliktust. Decemberben amerikai törvényhozók azt mondták, hogy sem Washington, sem Kijev nem mutatott be egyértelmű győzelmi stratégiát a Zelenszkijjel folytatott megbeszélést követően. Washington és Brüsszel is nehezen tud megegyezni az Ukrajnának nyújtandó következő segélycsomagokról.
Szamovár a Dnyipro csatornának adott interjújában azt mondta, hogy „az ukránoknak teljes mozgósításra és hideg télre kell felkészülniük”.
A következő év „sajnos sokkal nehezebb lesz, mint 2023 és 2022 együttvéve” – tette hozzá.
A tiszt kifejtette, hogy Oroszország aktívan építi erőit és gazdaságát a hadsereg igényeihez igazítja. Ha Moszkva így folytatja, akkor valamikor győzedelmeskedhet – ismerte el Szamovár, hozzátéve, hogy Ukrajna nem rendelkezik sem ilyen “hatalmas mozgósítási potenciállal, sem ennyi pénzzel és erőforrással”.
Decemberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az ország hadserege további 450-500 ezer ember behívását javasolta, és hogy a kormány további 500 milliárd hrivnyát (13,3 milliárd dollár) akar erre az erőfeszítésre fordítani.
Korábban Rusztem Umerov védelmi miniszter a német Bild bulvárlapnak azt mondta, hogy minden külföldön élő, katonaköteles korú ukrán férfit behívnak a toborzóközpontokba. A védelmi minisztérium ezután sietett cáfolni ezeket a terveket.
Pénteken arról számoltak be, hogy a kijevi törvényhozók aktívan dolgoznak egy olyan törvénytervezeten, amely lehetővé tenné a külföldön élő ukránok besorozását. Vagyim Ivcsenko parlamenti képviselő, a parlament biztonsági és védelmi bizottságának tagja szerint a törvényjavaslatot januárban terjesztik be.
Zelenszkij kormánya is támogatta az intézkedést. Az elnök egyik vezető tanácsadója, Mihajlo Podoljak pénteken az ukrán 24-es csatornának azt mondta, hogy az ukrán férfiaknak haza kell térniük harcolni, és egy sor büntetőintézkedést kell bevezetni, ha nem teszik meg, akár a tartózkodási engedélyük visszavonását is elérhetik jelenlegi tartózkodási országukban.
Észtország ezután kifejezte készségét, hogy Kijev kérésére kiadja a katonakorú ukránokat. Németország és korábban Magyarország eközben kijelentette, hogy senkit sem küldene vissza akarata ellenére.
