Mi természetesnek vesszük a halászlé, töltött káposzta, bejgli kombót, azonban egy külföldi számára közel sem annyira magától értetődő, hogy ilyen ételekkel tömje magát karácsonykor.
A karácsony alapvetően keresztény ünnep, így Kínában nemigen ünneplik. népszerűsége évről évre fokozatosan nő, akik pedig tartják, azok általában békealmát adnak egymásnak. Ez egy sima alma, kiegészítve egy beleírt szöveggel vagy kedves mintázattal.
Nálunk nincs karácsony Kevin nélkül, Japánban pedig KFC nélkül. A gyorsétterem és az ünnep 1974-ben, egy jól sikerült reklámkampány miatt kezdtek kéz a kézben járni, hála annak, hogy a nép rajongott minden iránt, ami amerikai. A KFC azóta is a legnagyobb forgalmat karácsonykor bonyolítja, generációkon átívelő szokás maradt ez millióknál.
Vannak, akiket a kocsonya látványa is kiborít, benne a mindenféle disznóalkatrészekkel. Nekik nem való a smalahove, mely Norvégia egyes részein kifejezetten népszerű ünnepi fogás. Ez nem más, mint szárított, füstölt bárányfej, melyet legalább három órán át főznek. Az igazán ínyencek az agyvelőt is elfogyasztják, közvetlenül eredeti helyéről – természetesen csak a megfelelő hőkezelést követően.
A gyűjtés legszélsőségesebb eleme a mopane-kukac. Több néven is fut ez a fehérjében gazdag élőlény, melyet ha nem fogyasztanak el a dél-afrikai és zambiai családok karácsonykor, akkor pápaszemes lepke fejlődik belőle.
Az ötödik fura étel Portugáliából származik: a Lampreia de Ovos inspirálója egy vérszívó, tapadókorong-szájú hal, melyet alapvetően levesek, egytálételek, pörköltek összetevőjeként használnak. Karácsonykor a hal tiszteletére desszertet készítenek, melynek formájánál igyekeznek minél hatásosabban, adott esetben ijesztőbben kiemelni a halformát. Szerencsére leginkább csak mandula, cukor, tojásfehérje és adott esetben gyümölcs kerül az édességbe:
