Magyar Tibor
2023. december 27. szerda. 13:12
A veserák leggyakrabban 60–70 éves korban fordul elő, férfiaknál gyakoribb. A betegség korai felismerését nehezíti, hogy kezdetben sokáig nem okoz panaszt, vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek. Emiatt az esetek egy jelentős részében csak későbbi stádiumban, már áttétek megléte mellett diagnosztizálják, amely rontja a gyógyulási esélyeket.
A vese rosszindulatú, daganatos megbetegedései a tumor kiterjedése és a vesében érintett sejtek típusa, valamint az esetleges áttétek alapján stádiumokba sorolhatók.
A veserák általában csak az egyik vesében jelentkezik, de ritkábban előfordul, hogy mindkét vesében megtalálható. A növekvő tumor egy idő után más szervekbe is áttétet adhat, különösen, ha a vesének azon a részén alakul ki, amely a vérből a méreganyagok kiválasztását végzi.
A vesedaganat kezdetben nem mutat tüneteket, majd enyhe tünetek jelentkeznek, mint a véres vizelet, a hátba, vesetájékra kisugárzó fájdalom, az étvágycsökkenés, az ok nélküli fogyás, a fáradtság és a láz. Ha a daganat más szervekben is áttétet képezett, specifikus tünetek is megjelenhetnek, például agyi áttét esetén idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek.
Ha a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén gondoskodik a szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról.
Vannak olyan tényezők, amelyek növelik a veserák kialakulását. Ilyen a dohányzás, az elhízás, a hepatitis C-fertőzés, a magas vérnyomás és a hosszú távú művesekezelés.
Előrehaladott állapotban a veserák áttétet képezhet a környező szervekben, a zsírszövetben, a nyirokcsomókban és a mellékvesében. Távoli áttétei a tüdőben, májban, agyban, csontokban jöhetnek létre. Ez már súlyos, életet fenyegető állapot.
Mivel a vesék fontos szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában és a vérképzésben is, a veserák szövődményes magas vérnyomást és vérszegénységet is okozhat.
A veserák kezelése a daganat típusától és méretétől, illetve attól is függ, hogy jelen van-e más szervben áttét. A kezelésről minden esetben több szakemberből (urológus, onkológus, radioterápiás szakember, radiológus és patológus) álló, úgynevezett onkoteam dönt. A kezelés sikeressége azon múlik, hogy a daganatot milyen korán fedezték fel, milyen a kiterjedése, és képezett-e áttétet más szervbe.
Mivel a betegség pontos okát nem ismerjük, a megelőzés a kockázati tényezők kerülésével segíthető elő. Az ismert kockázati tényezők között a legfontosabbak, hogy ne dohányozzon, ha dohányzik, lehetőleg szokjon le! Tartsa normál tartományban a testsúlyát! Kezeltesse a magas vérnyomását!
